Az orvosi pálya egyre kevésbé vonzó a fiatalok számára - állapította meg a közelmúltban egy német egyetemi professzor. Megállapítása azon a tiltakozó gyűlésen hangzott el, amelyen több száz bajorországi orvos vett részt, és amelynek a célja az volt, hogy a közvélemény figyelmét felhívják a honoráriumok megszégyenítően alacsony voltára.

Az egészségügyi reform nyomán a betegbiztosító pénztárak ugyanis szinte nevetségesen alacsony összeget fizetnek egy-egy kasszabeteg után. Így nem meglepő, hogy egyre kevesebben választják hivatásként a gyógyítást.

Emellett sok német orvos külföldön, így Svájcban vagy Nagy-Britanniában próbál szerencsét. Az elvándorlás és az utánpótlás akadozása következtében mind több vidéken az orvosi rendelőig hosszú utat kell megtenniük a pácienseknek.

Tartományokra lebontva a legrosszabb helyzet Alsó-Szászországban alakult ki, ahol közel 700 orvosra lenne égető szükség. A második helyen Észak-Rajna-Vesztfália áll, majd a kelet-németországi Szász-Anhalt következik.

Igaz, a nagyvárosok ellátottsága mindenfelé kielégítő, de vidéken sorozatban zárnak be a rendelők, és a kórházak is lámpással keresnek szakorvost. Míg a betegbiztosító intézetek a települések és kisvárosok, valamint a kórházak és a klinikák közös egészségügyi tervezése útján tartják megvalósíthatónak a jobb ellátást, az orvosok a honoráriumok emelésében látják a megoldást, mert - mint állítják - a közelmúltban bevezetett egészségügyi reform nyomán egy szakorvos lassan már kevesebbet keres, mint egy munkás, így anyagi ösztönző erő híján egyre kevesebben szánják rá magukat a hosszú és kitűnő előmenetelt megkövetelő egyetemi tanulmányokra.

Most az ősszel hivatalba lépett kormány új egészségügyi minisztere vette kezébe az ügyet és jelezte, hogy az érintettek képviselőinek bevonásával tanácskozásokat kezd az orvoshiány mielőbbi kiküszöbölésére.