eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Nem sok idő maradt a világ megmentésére

Már csak néhány nap van hátra a koppenhágai klímakonferencia végéig, de úgy tűnik nem lesz megállapodás az egyik legfontosabb kérdésben: abban, hogy a fejlett világ mennyi pénzt adjon a fejlődő államoknak, hogy azok felléphessenek az éghajlatváltozás hatásaival szemben.

Az amúgy fagyos Koppenhága konferencia-központjában forró a hangulat: úgy tűnik, a gazdag országok kötik az ebet a karóhoz és nem hajlandók mélyen a zsebükbe nyúlni, hogy segítsenek a szegényebb államoknak. De van egy olyan olvasat is, hogy a szegény államok egy csoportja állt elő teljesíthetetlen követelésekkel.

Maga Ban ki Mun ENSZ-főtitkár ismerte el a Financial Timesnak adott interjújában, hogy a fejlettek egyelőre nem tettek határozott vállalást arra, mennyivel segítik majd a klímaváltozás elleni harcban a szegényebb országokat. Ha pedig nincs finanszírozás, akkor kudarcba fulladhat a kísérlet, hogy nemzetközi szerződéssel érjék el, hogy a Föld átlaghőmérséklete maximum két fokkal emelkedjen.

A fejlődő országok szerint legalább évi 100 milliárd dollárt kell kapniuk zöld technológiák meghonosítására, klímavédelmi projektekre és arra, hogy idővel saját CO2 kibocsátásukat is visszafogják. Néhány fejlődő ország még nagyobb gesztust akar látni a fejlett világ részéről, és csak akkor támogatnak bármit is, ha az elfogadható hőmérséklet emelkedés nem 2, hanem 1 Celsius-fok lesz.

A Financial Times megjegyzése szerint ezt a követelést a legtöbb Koppenhágában képviselt állam nem tartja reálisnak, és egyenesen a tárgyalások akadályozásával vádolja néhány fejlődő állam csoportját. Ezek az országok az utolsó pillanatban akarják átíratni a részmegállapodások tervezeteit.

Kint az utcákon az utóbbi napok összecsapásai nyomán rutinossá vált tüntetők próbálnak nyomást gyakorolni a bent ülésező miniszterekre. A Climate Justice Action Group, azaz az Igazságot a Klímaváltozás Ügyében nevű csoport képviselője szerdára tömeges polgári engedetlenségi megmozdulást hirdetett. Az aktivisták sérelmezik, hogy gyakorlatilag 15 ezer társukat kizárták a konferenciáról - a szervezők szerint azért, mert egyszerűen nem férnek be a termekbe.

A BBC szerint néhány nappal a konferencia tervezett vége előtt továbbra sem tudni semmit arról, milyen emisszió visszafogást vállalnak a gazdag országok és hogyan fogják finanszírozni az éghajlatváltozás hatásait ellensúlyozó programokat a szegény országokban.

A világ legnagyobb kibocsátója, az Egyesült Államok továbbra sem tud és akar a küzdelem élére állni. Obama elnök azt sugallja, hogy többet adna, mint tud, az amerikai nép választott képviselői eddig azonban nem hagyták jóvá azokat a törvényeket, amelyek elvezetnének az emisszió jelentős csökkentéséhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×