A tanulmány szerzői 14 olyan űrhajóst vizsgáltak meg, akik 4 és fél - 6 és fél hónapot töltöttek a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Mint kiderült, a mikrogravitációban csökken a fehérvérsejtek génjeinek aktivitása.

A kutatók megállapították, hogy a leukociták gén kifejeződése az űrutazás alatt gyorsan csökkent, de az űrhajósok hazatérése után ismét visszatért a normális szintre.

Ez megmagyarázza, hogy az űrhajósok miért fertőződnek meg könnyebben az űrutazás alatt, mivel a kórokozókkal szembeni védekezésük meggyengül - magyarázta Odette Laneuville, a kanadai Ottawai Egyetem molekuláris biológusa, a Frontiers in Immunology című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

A leukociták a csontvelőben termelődnek, majd a véráramba és a szövetekbe vándorolnak. Amint felismerik a szervezetbe jutott vírust vagy baktériumot, a kórokozó ellen antitestfehérjéket, ellenanyagot termelnek. Az antitestek termelését specifikus gének szabályozzák.

A kutatók a Kanadai Űrügynökség és a NASA űrhajósainak - 11 férfi és három nő - vérében vizsgálták meg a leukocitákat egy alkalommal a repülés előtt, négyszer az űrállomás fedélzetén töltött idő alatt és ötször a Földre való visszatérésük után. Eredményeik szerint

a leukociták 247 génjének kifejeződése az űrben a normális szint egyharmada volt. A csökkenés már az űrben töltött első néhány napban megtörtént,

ám azt követően stabil szinten maradt. A gének a normális működésüket általában az űrhajós visszatérését követő egy hónap alatt nyerték vissza.

Mint a tanulmány társszerzője, Guy Trudel, az Ottawai Kórház rehabilitációs szakértője elmondta: korábban is tudták, hogy az űrben megváltozik az immunrendszer működése, de ennek mechanizmusát csak most fejtették meg.

A kutatók úgy vélik, a gének viselkedése azért változik meg, mert a Föld gravitációjának hiányában a vér a test alsó részéből a felső részébe áramlik át.

Korábbi űrutazások alkalmával a tudósok már dokumentáltak immunrendszeri működési zavarokat az űrhajósoknál az űrben, például lappangó vírusok, mint a herpeszvírus, vagy az övsömört okozó vírus aktiválódását is észlelték.

Emellett az is kiderült, hogy az űrhajósok nyálukkal és vizeletükkel több vírust bocsátanak ki, ami növeli a fertőzés kockázatát.

A vizsgálatok az űrutazás agyban okozott változásaival is foglalkoztak.

Az űrutazás egyéb dokumentált hatásai között szerepel a csont- és izomsorvadás, a szív- és érrendszeri változások, a belső fül egyensúlyi rendszerének problémái, valamint egy szindróma, ami a szemet érinti. Az űrben tapasztalható nagyobb sugárterhelésből eredő rákos megbetegedések kockázata is megnő.