eur:
384.33
usd:
353.51
bux:
69254.46
2024. május 28. kedd Csanád, Emil
Nyitókép: Pixabay

Olyat rengett a föld, amit Budapesttől Bécsen át Krakkóig érezhettek

Az ELTE Természettudományi Kar (TTK) geofizikusai rekonstruálták a Kárpát-medence legnagyobb földrengéseit, amelyek a műszeres mérések előtt történtek.

Az egyetem honlapján megjelent beszámoló szerint az elmúlt időszak kisázsiai és dél-európai földrengései miatt különösen reflektorfénybe került munka a Kárpát-medencében a műszeres mérések előtt kipattant legnagyobb rengéseket veszi górcső alá, pontosítva azok epicentrumát (kipattanási helyét) és becsült erősségét, egybevetve őket a 20. század néhány, már műszerrel is mért eseményével.

A kutatás során a korábbi földrengés-katalógusokban nem, vagy csak részlegesen használt történeti forrásokból rekonstruálták a szerzők az egyes földrengések által a feljegyzések helyén okozott károkat, és azokat a helyszínek földrajzi pozíciójával együtt elemezve becsülték meg a legnagyobb földrengések paramétereit.

A beszámoló szerint a történeti földrengések közül a legerősebbnek az 1443-as zólyomlipcsei (Besztercebánya közelében) bizonyult. A rengést Bécsben, Krakkóban, Brünnben, sőt Sziléziában is érezték, a mai Magyarország területén azonban – feltehetően a török hódítás miatt – nem maradt levéltári forrás. A 6,7 erősségűre becsült magnitudó mindazonáltal így is jóval elmarad az idei nagy törökországi rengés mögött, a felszabaduló energia annak harminc-harmincötöd része lehetett.

Forrás: ELTE TTK
Forrás: ELTE TTK

Ezt megközelítően nagy volt az 1763-as komáromi és az 1834-es, Debrecenben is pusztítást okozó érmelléki földrengés. Ezek mindegyike körülbelül a 2020 decemberi, Magyarország egy részén is jó érezhető horvátországi petrinjai rengés erősségét produkálta. A mai Magyarország területén már műszerrel is mért rengések közül az 5,5-ös magnitudót kissé meghaladhatta az 1911-es kecskeméti és az 1956-os dunaharaszti rengés.

Mint írták, a történeti földrengések erősségének minél pontosabb megbecslése és ismert geológiai törésvonalakhoz kapcsolásuk a földrengésbiztonsági térképezés alapját képezi, és fontos információ a kritikus infrastruktúra és a nagy létesítmények tervezése során.

A munka első szerzője Varga Péter geofizikus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének nyugdíjas kutatóprofesszora. Szerzőtársai voltak Győri Erzsébet, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium vezetője; Fodor Csilla, a földtudományi doktori iskola hallgatója és Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője.

A szakemberek tanulmánya a Seismological Research Letters című szakfolyóiratban jelent meg március 3-án.

Címlapról ajánljuk

Milliárdos károkat okozott az ítéletidő tavaly Németországban

Minden bizonnyal bekerül a német biztosítók negatív krónikájába a tavalyi esztendő. A Német Biztosítási Társaságok Szövetsége (GDV) szerint ugyanis a jégeső, a rendkívüli esőzések és a viharok a múlt évben 5,7 milliárd eurós biztosítói kár okoztak, jelentősen többet, mint a megelőző esztendőben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.28. kedd, 18:00
Ungár Péter
az LMP társelnöke és EP-listavezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. május 28. 12:27
×
×
×
×