Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Twitter/NASA

Ötven éve nem láthatott ilyet földi "legénység" - videó

Elküldte első fotóit a szerdán fellőtt Artemis-1 űrrakétával fellőtt Orion.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, magyar idő szerint szerda reggel 8 óra előtt útnak indult az Artemis-1 űrhajó, amely a NASA új Hold-programjának első missziója. Az ember nélküli küldetés főpróbája a későbbi, űrhajósokkal végrehajtott Holdra szállásnak. Most bábukat, LEGO-figurákat és plüssöket szállít az űrhajó.

Az Artemis-program célja, hogy még az évtized végén tartós és széleskőrű emberi jelenlétet alakíthassanak ki a Holdon. A program egyben felkészülés az első emberi Mars-misszióra.

Egyelőre minden rendben halad, az Orion űrhajó sikeresen levált a NASA új és rekorder rakétájáról, az SLS-ről (Space Lauch System) és úton van a Hold felé, hogy ott orbitális pályára álljon. A tervek szerint december 11-én fog visszatérni, 25,5 napos tesztrepülés után.

Útja közben magyar idő szerint szerdán már a Földre küldött néhány videót, amelyeken a bolygónk is látszik. Az első, közelebbi felvételen a Nap ellenfényében szürke gömbként "lebeg" a Föld, míg a későbbin már távoli, lenyűgöző, kékesfehér márványgolyóként fénylik a sötét világűrben. A NASA videójának narrációja szerint emberi űrutazásra alkalmas eszközből ilyet utoljára mintegy 50 éve, 1969-ben, az első Holdra szálláskor láthattak.

E videó utolsó pár másodpercében nyújtja a Föld a legszebb látványt, miután megváltozik a kamerakép fényerőssége.

A mostani, ember nélküli küldetést majd az Orion űrhajó már legénységgel végzett repülése követi, ami ugyancsak 25 nap hosszú lesz. A költségét 4,1 milliárd dollárra (mintegy 1650 milliárd forintra) teszik.

Az Artemis-1 holdrakéta kilövését idén szeptemberben az utolsó pillanatban többször is elhalasztották a kilövési folyamat közben észlelt műszaki hibák miatt.

Az Artemis-1 küldetéséhez magyar kutatók munkája is hozzájárult. A felbocsátott hordozórakéta orrkúpjában, a Hold körüli pályára álló legénység nélküli Orion űrhajón helyet kaptak az ELKH Energiatudományi Kutatóintézetben kifejlesztett dózismérők is.

A nemzetközi együttműködésben részt vesz többi között az Európai Űrügynökség (ESA), a német űrkutatási központ (DLR), az izraeli űrügynökség (ISA) és számos ország kutatói. Az Artemis-programon keresztül az Egyesült Államok a történelem legszélesebb és legsokszínűbb nemzetközi űrkutatási koalícióját építi - közölte az amerikai külügyminisztérium a sikeres fellövés után.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×