Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Az Orion amerikai Hold-űrhajó egy Artemis hordozórakétával összekapcsolva elindul a Kennedy Űrközpont kilövőállásáról a floridai Cape Canaveralben 2022. november 16-án. Az űrhajó fedélzetén csak három kísérleti bábu utazik, a rajtuk elhelyezett érzékelők mérik majd a sugárzást és a keletkező rezgéseket a Hold-utazás alatt. A NASA Artemis-programjának ez az első próbarepülése.MTI/AP/Terry Renna
Nyitókép: MTI/AP/Terry Renna

Kilőtték a világűrbe a NASA új generációs holdrakétáját – videó

A 98 méteres Space Launch System rakéta legénység nélkül indult a háromhetes küldetésére. A misszió célja, hogy ismét amerikai űrhajósokat juttasson a Holdra közel ötven év után először.

A holdrakétát eredetileg augusztus végén akarták útnak indítani, de két alkalommal is le kellet fújni a kilövést üzemanyagszivárgás miatt, majd szeptemberben egy hurrikán is akadályozta a felszállását.

A Kennedy Űrközpont kilövőállásán korábban egy szelepből szivárgott a hidrogén üzemanyag, ám miután a hibát elhárították, egy másik probléma is felmerült egy radarállomás rossz kapcsolója miatt, de végül ezt is kiküszöbölték.

A rakétáról a tervek szerint kilövés után másfél órával leválik az Orion űrhajó, ami elhagyja a Föld körüli pályát és 25 napos útja csúcspontján alig száz kilométerre megközelíti a Hold felszínét, majd várhatóan december 11-én visszatér a Földre, és mintegy két millió kilométert tesz meg.

A NASA Artemis-programjának célja, hogy ötven év után ismét űrhajóst juttassanak a Holdra. Az Artemis-I küldetésen elsősorban a rakéta hőpajzsát akarják tesztelni a visszatéréskor, mivel a következő, 2024-re tervezett, Hold körüli misszióban már űrhajósok is lesznek a fedélzeten. Várhatóan 2025 végén az Artemis-III küldetés során az asztronauták már le is szállnak a Hold felszínére.

Cape Canaveral, 2022. november 11.
Az Orion amerikai Hold-űrhajó egy Artemis hordozórakétával összekapcsolva a Kennedy Űrközpont kilövőállásán, a floridai Cape Canaveralben 2022. november 11-én. A NASA november 14-én tervezi felbocsátani tesztrepülésre az űrhajót, amelynek fedélzetén csak három kísérleti bábut helyeznek el, a rajtuk elhelyezett érzékelők mérik majd a sugárzást és a keletkező rezgéseket a Hold-utazás alatt. A NASA Artemis-programjának ez lesz az első próbarepülése.
MTI/AP/Chris O'Meara
Az űrhajó fedélzetén csak három kísérleti bábut helyeznek el, a rajtuk elhelyezett érzékelők mérik majd a sugárzást és a keletkező rezgéseket a Hold-utazás alatt. A NASA Artemis-programjának ez lesz az első próbarepülése.
Forrás: MTI/AP/Chris O'Meara

Az SLS űrrakétát és az Orion űrkapszulát több mint egy évtizede fejlesztik. A költségek mindkét esetben több mint húsz milliárd dollárra, vagyis csaknem nyolcezer milliárd forintra rúgnak.

Az új holdprogram olyan kereskedelmi partnereket vonultatott fel, mint Elon Musk SpaceX vállalata, valamint az európai, kanadai és japán űrügynökségek, hogy végül hosszú távon működtethető bázist hozzanak létre ugródeszkaként, a még ambiciózusabb Mars-utazásokhoz.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×