Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Az Orion amerikai Hold-űrhajó egy Artemis hordozórakétával összekapcsolva elindul a Kennedy Űrközpont kilövőállásáról a floridai Cape Canaveralben 2022. november 16-án. Az űrhajó fedélzetén csak három kísérleti bábu utazik, a rajtuk elhelyezett érzékelők mérik majd a sugárzást és a keletkező rezgéseket a Hold-utazás alatt. A NASA Artemis-programjának ez az első próbarepülése.MTI/AP/Terry Renna
Nyitókép: MTI/AP/Terry Renna

Kilőtték a világűrbe a NASA új generációs holdrakétáját – videó

A 98 méteres Space Launch System rakéta legénység nélkül indult a háromhetes küldetésére. A misszió célja, hogy ismét amerikai űrhajósokat juttasson a Holdra közel ötven év után először.

A holdrakétát eredetileg augusztus végén akarták útnak indítani, de két alkalommal is le kellet fújni a kilövést üzemanyagszivárgás miatt, majd szeptemberben egy hurrikán is akadályozta a felszállását.

A Kennedy Űrközpont kilövőállásán korábban egy szelepből szivárgott a hidrogén üzemanyag, ám miután a hibát elhárították, egy másik probléma is felmerült egy radarállomás rossz kapcsolója miatt, de végül ezt is kiküszöbölték.

A rakétáról a tervek szerint kilövés után másfél órával leválik az Orion űrhajó, ami elhagyja a Föld körüli pályát és 25 napos útja csúcspontján alig száz kilométerre megközelíti a Hold felszínét, majd várhatóan december 11-én visszatér a Földre, és mintegy két millió kilométert tesz meg.

A NASA Artemis-programjának célja, hogy ötven év után ismét űrhajóst juttassanak a Holdra. Az Artemis-I küldetésen elsősorban a rakéta hőpajzsát akarják tesztelni a visszatéréskor, mivel a következő, 2024-re tervezett, Hold körüli misszióban már űrhajósok is lesznek a fedélzeten. Várhatóan 2025 végén az Artemis-III küldetés során az asztronauták már le is szállnak a Hold felszínére.

Cape Canaveral, 2022. november 11.
Az Orion amerikai Hold-űrhajó egy Artemis hordozórakétával összekapcsolva a Kennedy Űrközpont kilövőállásán, a floridai Cape Canaveralben 2022. november 11-én. A NASA november 14-én tervezi felbocsátani tesztrepülésre az űrhajót, amelynek fedélzetén csak három kísérleti bábut helyeznek el, a rajtuk elhelyezett érzékelők mérik majd a sugárzást és a keletkező rezgéseket a Hold-utazás alatt. A NASA Artemis-programjának ez lesz az első próbarepülése.
MTI/AP/Chris O'Meara
Az űrhajó fedélzetén csak három kísérleti bábut helyeznek el, a rajtuk elhelyezett érzékelők mérik majd a sugárzást és a keletkező rezgéseket a Hold-utazás alatt. A NASA Artemis-programjának ez lesz az első próbarepülése.
Forrás: MTI/AP/Chris O'Meara

Az SLS űrrakétát és az Orion űrkapszulát több mint egy évtizede fejlesztik. A költségek mindkét esetben több mint húsz milliárd dollárra, vagyis csaknem nyolcezer milliárd forintra rúgnak.

Az új holdprogram olyan kereskedelmi partnereket vonultatott fel, mint Elon Musk SpaceX vállalata, valamint az európai, kanadai és japán űrügynökségek, hogy végül hosszú távon működtethető bázist hozzanak létre ugródeszkaként, a még ambiciózusabb Mars-utazásokhoz.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×