Infostart.hu
eur:
372.17
usd:
338.84
bux:
138298.98
2026. november 20. péntek Jolán
Cseppkőképződmények a Baradla barlangban a Gyógyturisztikai fejlesztések az Aggteleki- és a Szlovák karszt Világörökség barlangjaiban című projekt ünnepélyes zárórendezvényének napján Aggteleken 2021. július 1-jén. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Hivatala közös, határon átnyúló projektje 1,616 millió euró (mintegy 568 millió forint) vissza nem térítendő támogatásban részesült az INTERREG V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében kiírt pályázati forrásból. A projekt 2017 novembere és 2021 júliusa között valósult meg.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Fenyeget a karsztár: ha felülről nem jön elég víz, akkor majd alulról

Egyre csak növekszik a magyarországi karsztvíz szintje, ebből a szempontból lehet bízni a klímatevékenységben, de amint jön egy csapadékosabb időszak, az ember által létesített felszíni épületek egy része bajba kerülhet. Javaslatok jönnek a vízügytől – de előbb a probléma felismerése.

Évtizedek óta – mióta a szocialista időszakban folytatott bányatevékenység lezárult – emelkedik Magyarországon a karsztvíz szintje, viszont közben az emberek elkezdtek olyan helyekre építkezni, ahol szárazság volt. A szakemberek most azon dolgoznak, hogy enyhítsék, illetve megelőzzék a magasabb vízszint okozta károkat.

A legtöbb kellemetlenség Tatát érte, közben azonban a jelenségnek számos jótékony hatása is van, például újabb, nagy hozamú források jelentek meg az érintett területeken.

Micsinai Daniella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízgyűjtő-gazdálkodási osztályának kiemelt műszaki referense az InfoRádióban elmondta, drasztikusabbá a 2010-es években vált a probléma, 2015 után pedig fokozódott a helyzet.

"Tatán kívül Fehérvárcsurgón, Csornán volt elég sok probléma, de Bodajknál és Tapolcánál is lehetett tapasztalni extrém esetekben kútbeszakadásokat, a víz emiatt pincéket is elöntött" – mondta Micsinai Daniella.

Hogy mennyire volt váratlan a jelenség, miközben a felszínen mindenütt aszály van, azt mondta, ez egy mélyebb talajréteget érint.

"Nem lehetett pontosan tudni, milyen szintre tud visszajönni a karsztvíz, mert alapból változott meg a hidraulikai rezsim fő vonulata. Lehetett sejteni, de nem lehetett tudni, mi lesz a végső állapot" – magyarázta.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság most vízelvezetési javaslatokat készít elő, megoldásokat, kármegszüntetési javaslatokat is tesz, műszaki megoldásokat is keres, illetve megelőzési ötletei is lesznek.

Mindemellett elmondta, hogy

a klímatevékenység önmagában is beállítja majd a karsztvíz magasságát, de

ha jön egy csapadékosabb időszak, nagyon megnövekednek a karsztvízszintek.

Alapvetően pedig örömteli jelenségnek nevezte a jelenséget; "legszebb példa a tatai Fényes forrás, ami mostanra nagyon szépen kiteljesedett, és másutt is sok forrás jelent meg mostanában".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×