Infostart.hu
eur:
371.35
usd:
338.02
bux:
142680.32
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Szájmaszkok száradnak kötélen Fokvárosban 2020. április 18-án, a koronavírus-járvány idején. Dél-Afrikában április végéig vannak érvényben szigorú kijárási korlátozó intézkedések, amelyek értelmében tilos a kocogás, az alkohol vagy a cigaretta értékesítése és a kutyasétáltatás is.
Nyitókép: MTI/EPA/Nic Bothma

Van mit tanulnunk a járványkezelésről

Egy kutatócsoport a világ különböző országaiban alkalmazott, koronavírussal kapcsolatos korlátozó intézkedéseket hasonlította össze, hogy kiderülhessen, melyik hatásos és melyik nem. Hazánk is szerepel a vizsgált országok között.

Miért különböznek olyan nagy mértékben az egyes kormányok által alkalmazott intézkedések, ha a koronavírus megállításáról van szó? Melyik intézkedések működnek, és melyek fölöslegesek? Ezek a kérdések nemcsak az egyszerű embereket mozgatják, hanem a kutatókat is, akik az Oxford COVID-19 Government Response Tracker létrehozásával igyekeznek megválaszolni saját kérdéseiket. Világszerte hatszáz önkéntes adatgyűjtő szolgáltatott már az adatbázis részére információt a korlátozások húsz különböző aspektusáról, összesen 186 országból, derül ki a MedicalXpress cikkéből.

A szigor mértéke

A beérkezett adatok alapján a kutatók különböző indexeket alkottak meg, köztük a szigorúsági indexet, mely százas skálán helyezte el az országokat az alkalmazott intézkedések szigora alapján. A százas értéket 15 állam érte el, míg hétben az ötvenesig sem értek el soha. Az indexet az alábbi interaktív térképen ön is böngészheti.

Az igazán tanulságos megállapítások azonban a részletekben rejlenek. A kutatók egyik felfedezése, hogy a hasonlóságok felülírhatják a különbözőségeket. Az első hullám ideje alatt bizonyos országok nagyjából ugyanazokat az intézkedéseket vezették be körülbelül ugyanabban az intervallumban, március két középső hetében. Ekkor bár Ázsia egyes részein már jelen volt a vírus, valamint Európában és Észak-Amerikában is egyre jobban terjedt, a világ sok táján nem ért el a tömeges terjedés stádiumába, mégis mindenhol szigorúan felléptek vele szemben.

A lezárások terén globálisan tapasztalható szigor nem volt tehát összhangban az egyes országok járványügyi állapotával

- volt, aki túl hamar, míg mások túl későn zárkóztak be.

Eltérő végkimenetek

A járvány terjedésével azonban egyre nagyobb különbségek alakultak ki az intézkedések terén. Egyes országoknak sikerült hamar megfogniuk a járványt, és

sikerült is megtartaniuk ezt az előnyt

az okosan megválogatott korlátozások mellett gyakori teszteléssel és kontaktkutatással, valamint határzárral. Kína, Tajvan, Vietnám vagy Új-Zéland nemcsak ellaposította a járványgörbét, de meg is tartotta laposnak. A rendelkezésre álló adatok szerint 39 országban csak egyetlen hullám volt - igaz, az adatszolgáltatás sajátosságai miatt a valós szám nem feltétlenül ez.

Más országok már nem voltak ilyen szerencsések: második, harmadik, sőt, negyedik hullámot tapasztalhatnak most. Néhány országban jól kontrollátható helyi kitörések következtek csak be - ilyen Finnország vagy Dél-Korea, ahol ugyan meg nem sikerült szabadulni a vírustól, de az nem ró hatalmas terhet az egészségügyi ellátórendszerre.

Vannak aztán olyan államok, amelyek még mindig a pandémia hullámvasútján ülnek vitatott intézkedésekkel, csökkenő, majd növekvő fertőzésszámokkal és magas halálozással. Ilyen a kutatók összesítése szerint az USA, az Egyesült Királyság, Brazília, Irán, a Dél-afrikai Köztársaság és Franciaország is. Esetük azt az egyszerű szabályt igazolja, miszerint a radikális intézkedések képesek megálljt szabni a vírus terjedésének, ha idejében hozzák meg a döntéseket. A halogatott, nem elég komoly korlátozások nem érnek eleget nagy általánosságban.

További tanulság: az, hogy egy ország gazdag vagy szegény, nem feltétlenül hozza magával azt, hogy jól vagy rosszul reagál.

A járványt legrosszabbul és legjobban kezelő államok közt is találunk mindkét csoportból országokat, így a pénz biztosan nem minden ebben az esetben sem.

Három fontos tanulság

S hogy mit tanulhatunk mindebből? A kutatók három fontos tanulságot vontak le.

Először is azt, hogy a járványkészültség fogalmát újra kell értelmezni: a tudomány és az egészségügyi ellátórendszer kapacitása gazdag országokban sem mindig volt megfelelő, míg Szomáliához hasonlatos államoknak is sikerült a járványt kontrollálniuk.

Másodszor nem vehetjük biztosra azt, hogy aki egyszer jól kezelte a járványt, az legközelebb is így fogja. A példák közt említik hazánkat és más kelet-európai országokat, amelyek az első hullám idején példaértékűen cselekedtek, majd a másodikban egy ideig semmit sem tettek, túl sokáig vártak.

Végül úgy gondolják, minden példa azt mutatja, hogy

egy pandémia kezelése globális erőfeszítéseket igényel.

Amíg nem kezelik minden országban jól a járványt, az bármikor újra felerősödhet és a variánsok veszélye is állandó lesz. Fontos lenne tehát, hogy az eddig nem túl együttműködő kormányok most végre összefogva dolgozzanak a koronavírus elleni harcban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.

Újabb hatalmas pénzek érkeznek Magyarországra az Európai Unióból

Jóváhagyta Magyarország felülvizsgált tervét a SAFE (Security Action for Europe) elnevezésű uniós védelmi hitelprogramban való részvételhez az Általános Ügyek Tanácsa – jelentette be Magyarország Európai Unió mellé rendelt állandó képviselete Facebook-oldalán csütörtökön.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Őrült érdeklődés, történelmi rekord, ma indul a kereskedés az Anthropic részvényeivel

Őrült érdeklődés, történelmi rekord, ma indul a kereskedés az Anthropic részvényeivel

Tőzsdetörténelmi nap a mai, itt az Anthropic részvénykibocsátása, a ChatGPT egyik legnagyobb riválisát, a Claude-ot fejlesztő cég minden idők legnagyobb részvénykibocsátását hajtja végre. A mesterséges intelligencia fejlesztések egyik legfontosabb szereplőjének részvénye iránt akkora az érdeklődés, hogy a korábban vártnál jóval több részvényt, és az eredeti ársávnál magasabb áron értékesítenek. Ezzel a nyilvános kibocsátás értéke meghaladja a SpaceX korábbi, 75 milliárd dolláros rekordját is. A részvényekkel magyar idő szerint várhatóan 16 órakor indul a kereskedés a Nasdaqon, ANT ticker alatt. Cikkünkben folyamatosan közvetítjük a mega-IPO-val kapcsolatos eseményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×