Egy a légúti vírusok terjedéséről szóló tanulmányt osztott meg Facebook-oldalán Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa. Ebben azt vizsgálták, hogy milyen környezeti, virológiai és egyéni tényezők határozzák meg egy járvány terjedését.

A légúti vírusok terjedése alapvetően a fertőzött légúti váladék cseppes, vagy aeroszolos kijutásával valósul meg. Ez vagy a levegőből (direkt módon), vagy tárgyak útján (indirekt módon) megtalálhatja a következő gazdaszervezetet, de ennél jóval bonyolultabb a helyzet, mind a vírus tulajdonságai, mind a környezet többféle jellemzője, mind pedig a gazdaszervezet tulajdonságai meghatározzák a kimenetelt. A lehetséges terjedési módok szerepének aránya azonban a járványban nem határozható meg.

"Nem kérdés azonban, hogy a direkt kontaktus (távolságtartással, közösség kerülésével kivédhető), nagy cseppes és aeroszolos terjedés a döntő (maszkokkal tompítható vagy kivédhető) a járvány mozgatásában, ez persze nem zárja ki a tárgyak útján történő átadás (kézmosással és felületfertőtlenítéssel kivédhető) lehetőségét sem" – írja posztjában.

Kemenesi Gábort sokan kérdezik, hogy mikor lesz vége a harmadik hullámnak. Erre azt írta, hogy "valószínűleg a környezeti tényezők változása (közeledik a nyár), a korlátozások hatása és a vakcinálás visszaszorítja majd a terjedést, de számos más tényező tompíthatja ezt a hatást.

Lehetetlen most pontosan jósolni."

Néhány törvényszerűség azonban a virológus szerint most is érvényes: minél magasabbra emelkedik a járványgörbe, annál hosszabb a kilábalási időszak is. Ráadásul az esetszámok alakulását a halálozási mutatók némi késéssel követik, így ezen a téren is nagyon valószínű a további romlás.

"Kérek tehát mindenkit, hogy minden eddig tanult védelmi praktikát bevetve, soha nem látott fegyelemmel és óvatossággal élje az életét. Tényleg komoly a helyzet és szomorúan, de tavaly óta először most újra le kell írnom, a helyzet rosszabb lesz, mielőtt jobb lehetne" – áll a bejegyzésben.