A washingtoni fertőzőbetegség-szakértő, Chris Murray kollégáihoz hasonlóan szorosan nyomon követi a pandémia alakulását. Eddig optimistán tekintett a jövőbe, bízva abban, hogy az oltások segítségével sikerül nyájimmunitást elérni, de amikor a dél-afrikai variáns kapcsán végzett kísérletek nemcsak annak fertőzőbb és vakcinák hatékonyságát csökkentő mivoltára, de arra is rávilágítottak, hogy a fertőzés után kialakult immunvédelmet is ki tudja kerülni, újra kellett kalkulálnia számításait – írja a Reuters.

Sötétebbnek látszó jövő

A hírügynökség 18 kutatóval beszélt, a konszenzus a pandémia alakulásáról körükben pedig az, hogy

sokkal pesszimistább fogatókönyv már a reális a korábbinál.

A koronavírussal összefüggő megbetegedések és halálesetek száma jelentős maradhat még éveken át, a rutinszerű maszkviselés és a zsúfolt terek elkerülése életünk részéve kell, hogy váljon. Még akkor is, ha már be vagyunk oltva, ahogyan azt Anthony Fauci, az USA járványügyi főtanácsadója javasolja, hiszen sosem tudhatjuk, milyen variánssal találkozunk még.

Alakulhat ennél szebben is a jövő: új oltásverziók készülnek a variánsokra adott válaszképp, a jelenlegi oltások a súlyos megbetegedések és a halálozás kiküszöbölésében még mindig hatékonyak, és hatásuk már most is látszik: dráma módon csökken a hospitalizáció és a halálozás aránya azokban az államokban, ahol jelentős az oltottak száma. Ha viszont a dél-afrikai variáns jobban elterjed, akkor Murray szerint

az influenzával összefüggésbe hozható halálozások számának négyszerese lesz idén a koronavírus számlájára írható.

Jelenlegi modellje szerint június elsejéig még 690 ezer ember hal meg a betegségben világszerte.

Óvatosabb előrejelzések

A modellezés változásainak hatására az országok kormányai is másképp beszélnek már a pandémia végéről. A britek lassan nyitnának, az amerikaiak

egy év múlvára teszik a normális élet visszatértét,

az izraeliek fél évig érvényes zöld kártyát adnak az immunizáltaknak. A Johns Hopkins Egyetem epidemiológusa, Stefan Baral szerint már az egy nagy lépés lesz a pandémia leküzdésében, ha a kórházak és az intenzív osztályok már nem lesznek tele, és csökken a tragikus halálesetek száma.

Az, hogy mikor ér már véget ez az egész, a járvány egy éves történetében sosem volt biztosnak tekinthető. A tudósok kezdettől arról beszéltek, hogy az új koronavírus valószínűleg endémiává alakul át, de el már nem fog tűnni soha, de ekkor még sokat kellett tanulnunk a betegségről. Nem tudhattuk, lesz-e rá oltás, hogyan mutálódik, vagy hogy melyik betegséghez hasonlítható majd inkább - a kanyaróhoz, melyet jól kordában lehet tartani helyi kitörésekkel, vagy az influenzához, mely évente milliókat fertőz meg?

A cél maradt, az eredmény kérdéses

2020 folyamán a kutatók azt tapasztalták, sem halálosabb, sem gyorsabban terjedő nem lett a patogén. Novemberben a Pfizer és a Moderna is igen hatékony oltásról tehetett bejelentést. Voltak olyan optimista kutatók, akik ekkor még azt is gondolták, talán mégis eltűnhet a SARS-CoV-2 a Föld színéről. Ez azonban nem tartott sokáig: decemberben felfedezték a brit, majd a dél-afrikai és a brazil variánst is. A korábban áttörést jelentő oltásokat új kihívás elé állították a mutációk, melyek azokra gyakorolt hatása az év elején laboratóriumi körülmények közt is megmutatkozott. A cél nem változott: minél több embert kell beoltani minél hamarabb. De azt, hogy ennek pontosan mi lehet az eredménye, majd csak a folyamat végén tudjuk meg.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!