Kóruspróbák, temetések, családi ünnepek vagy csoportos órák: bármelyikből lehet szuperterjesztő esemény, amelyen egyetlen beteg akár több tucatnyi embert tud a koronavírussal megfertőzni. A patogén terjedésére jellemző, hogy bár a legtöbben csak keveseket fertőznek meg, egyesek nagyon sok embernek át tudják adni a vírust, ami egyébként a koronavírusokra általánosságban jellemző tulajdonság, írja a Nature cikke. A SARS és a MERS mellett az ebola, a TBC és a himlő is így viselkedik.

Most, hogy a pandémia második évébe ért, a kutatók egyre biztosabbak abban, hogy a szuperterjesztők hatalmas szerepet játszanak annak életben tartásában. Az ilyen események jelentik a terjedés egyik legjellemzőbb útját. Ha nem teszünk ellenük, akkor a szuperterjesztő események még gyakoribbá és még több embert megfertőzővé válhatnak a jelentősen könnyebben terjedő, új variánsok hatására.

Beltérben terjed jól a vírus

Egy évnyi adat fényében már körvonalazódik, milyen körülmények kedveznek a szuperterjesztésnek: hosszú ideig tartó, beltéri események rossz szellőzés mellett, melyet az énekléshez vagy a tornához hasonló tevékenységek révén sok kilélegzett aeroszolrészecske jellemez. Persze akad még kérdés bőven, például hogy az egyedi biológiai sajátosságok vagy a viselkedésbeli minták jelentik-e a nagyobb veszélyt, de azért már eleget tudunk ahhoz a szuperterjesztő eseményekről, hogy az ismeretek birtokában tenni tudjunk azok ellen - például az olyan létesítmények zárva tartásával, amelyek kedveznek ezek létrejöttének.

Egy ember azt követően, hogy megfertőződött az új koronavírussal, átlagosan 2-3 másiknak adja át a patogént. AkiraEndo, a London School of Hygiene & TropicalMedicine fertőző betegségek modellezésével foglakozó szakértője szerint ugyanakkor

a Kínán kívüli esetek 10 százaléka volt a felelős a tavaly február végére kialakult esetek 80 százalékáért.

Izraeli, indiai, hongkongi és kínai számítások alátámasztják a kalkulációt. A fertőző betegségekre persze alapvetően is jellemző az ehhez hasonló mintázat, de az új koronavírusra különösen.

Inkább a viselkedés tesz szuperterjesztővé

Lucy Li, a San Francisco-i Chan Zuckerberg Biohub fertőző betegségek modellezését végző munkatársa szerint néhány fertőzöttől rövid út vezet egy helyi kitörésig a szuperterjesztés jelensége miatt. Ha szuperterjesztő események láncolata alakul ki, annak pedig már valóban nagy hatása lesz.

A kutatók ugyan vizsgálják, hogy vannak-e olyan emberek, akik esetében biológiai oka van annak, hogy többeket fertőznek meg - például mert hangosabban beszélnek, esetleg több levegőt lélegeznek ki, mint mások, ezzel több aeroszolt a levegőbe juttatva -, de alapvetően nem hiszik, hogy esetükben ez lenne az oka annak, hogy hatékonyan terjesztik a koronavírust.

Valószínűbb, hogy viselkedésük tehető felelőssé ezért, például ha nem hajlandók távolságot tartani, maszkot viselni.

Mindezen túl Max Lau, az atlantai Emory Egyetem betegségek modellezésével foglalkozó kutatója azt állapította meg, hogy a hatvan év alatti, társasági eseményeken gyakrabban részt vevő emberek voltak jellemzően szuperterjesztők.

Kávézó, étterem, edzőterem kerülendő

Ami a hasonló események helyszínét illeti, azon túl, hogy a zsúfolt, távolságtartást lehetetlenné tevő beltéri helyszínek a legideálisabbak az ilyen típusú fertőzésátvitel szempontjából, tovább lehet még szűkíteni a kört. Jure Leskovec, a Stanford Egyetem kutatója anonimizált mobiladatok alapján derítette ki hogy az edzőtermek, kávézók és éttermek az igazi gócok: az ő

modellezésében is érvényes a 10-80 szabály,

azaz a helyszínek 10 százaléka felelt a feltételezett megfertőződések 80 százalékáért.

Mindezek ismeretében most annak van itt az ideje, hogy használjuk is a szuperterjesztéssel kapcsolatos ismereteinket. Van, amit nehéz megakadályozni: az olyan munkakörökben, ahol követelmény az egymás szoros közelségében végzett munka, nincs lehetőség arra, hogy érdemben csökkentsék a szuperterjesztés kockázatát. Az éttermek és ehhez hasonló zárt helyek esetében ugyanakkor könnyebben minimalizálható a kockázat: a körülmények javítása mellett korlátozások életbe léptetésével ezek akár működhetnek is ahelyett, hogy zárva kellene tartaniuk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!