eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Nyitókép: Pixabay

Koronavírus: már az Antarktisz élővilágát féltik a kutatók

Decemberben az utolsó kontinensen is megjelent a koronavírus: az Antarktiszon található Bernardo O'Higgins kutatóállomás 36 munkatársa tesztelt pozitívat. Nem értük, hanem az élővilágért aggódnak igazán ma a kutatók.

Mivel egy kutatóállomáson dolgozó emberek kis csoportjáról van szó, akik normál életvitelük során sem nagyon lépnek kapcsolatba másokkal, a fertőzést sikerült gyorsan izolálni, de így is nagy aggodalmat jelent az, hogy mi történne, ha esetleg az Antarktisz egyedi és már eleve veszélyeztetett vadvilágát is érintené az új koronavírus – olvasható a Phys.org a Conversationtól átvett írásában.

Mind a hét, eddig embereket megfertőző koronavírus zoonózissal, azzal állatról emberre történő terjedéssel került be a köztudatba, de nem zárható ki a fordított zoonózis sem, azaz az, hogy az emberek is megfertőzzenek állatokat. A WHO folyamatosan monitorozza ennek előfordulási lehetőségét, és találtak is már néhány fajt, amelyet elért a SARS-CoV-2:

nyércek, macskafélék, kutyák és menyétek is elkaphatják.

Az, hogy melyik állatot mennyire viseli meg a fertőzés, változó: a macskák megbetegszenek, a kutyák azonban ellenállóbbak.

Diverz élővilág kerülhet veszélybe

Ezek a fent említett fajok nincsenek jelen a kontinensen, van ugyanakkor több mint 100 millió tengeri madár, a világ pingvinfajainak 45 százaléka, a fókapopuláció fele, valamint itt él a bálna- és delfinfajok 17 százaléka is. A cetfélék genetikai állományuk alapján fogékonyak a koronavírusra, míg a fókák és madarak kicsit nagyobb biztonságban vannak.

Az antarktiszi élővilág szakértőinek csoportja szerint a kutatók sokkal nagyobb veszélyt jelentenek közvetlen kapcsolatuk miatt ezekre az állatfajokra, mint a turisták: a kutatóállomások közelében gyakran élnek állatok, akiknek megfigyelése közvetlenebb kapcsolatot is jelent velük, ugyanakkor a turisták is fertőzhetnek, mivel csoportosan látogatják meg például pingvinek lakhelyeit.

Új szabályok kellenek

Természetesen békeidőben is léteznek olyan szabályok, amelyeket az ide érkezőknek be kell tartaniuk: ezek közé tartozik a ruházat megtisztítása látogatás előtt, illetve két élőhely meglátogatása között, valamint az öt méteres távolság betartása az állatoktól. Ezek jelenleg nem jelentenek elégséges védelmet, ezért a szakértők azt kérik, az ide utazókat

előzetes tesztelésnek és karanténnak vessék inkább alá,

valamint folyamatosan teszteljék a kontinensen tartózkodókat is. Minél kevesebben lesznek itt, annál kisebb a veszély, érvelnek. Továbbá azt is felvetették, hogy a pandémia idején közvetlen kapcsolatba csak a kutatási céllal érkezők kerülhessenek állatokkal, ők pedig viseljenek védőfelszerelést, közte maszkot.

Azok az állatok, amelyek időnként elhagyják a sarkkört, máshonnan is behurcolhatják magukkal az új koronavírust: a rablósirályok például gyakorta megfordulnak a vírus által igencsak érintett Dél-Amerika partjainál. És ott van még a szennyvíz problémája is: a bázisok több mint egyharmada kezeletlenül engedi a környezetbe. Az ebben található koronavírus-részecskék nem fertőznek ugyan, de más patogének veszélyesek lehetnek. A szakértők szerint a kezeletlen szennyvíz minden időben rizikót jelent, így a kezelése fontos lenne minden állomás esetében.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

A 3 éves bérmegállapodást egyszerre tartja ambiciózusnak és a munkavállalók szempontjából kompenzációnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A munkaadói oldal kigazdálkodhatónak tartja 2025-re az egyszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimumemelést, de azt azért jelezték, hogy főleg a kisebb vállalkozásoknál igencsak sok cég szűnt meg az elmúlt 2 évben. Szerintük egyértelműen a kisebb vállalatok voltak ennek az időszaknak a vesztesei. A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbéremeléssel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×