Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
334
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Nyitókép: Pixaabay

Tünetmentes vírushordozók kiszűrésére képezik már a kutyákat

Malária, egyes ráktípusok és bizonyos bakteriális fertőzések után most a koronavírus kiszagolására treníroznak kísérleti programokban részt vevő kutyákat világszerte.

Miközben a gyorsabb, könnyebben elérhető PCR-tesztek fejlesztése prioritás a pozitív esetek kiszűrésében, több kísérlet is zajlik, melyekben kutyákat képeznek ki a koronavírus kiszagolására. A hatmillió emberi szagérzékelő receptorhoz képest a kutyák sokkal több receptorral, akár 300 milliónyival rendelkeznek. Szaglásuk igen kifinomult, és ezt a jelenlegi helyzetben is érdemes bevetni.

A London School of Hygiene & Tropical Medicine a Medical Detection Dogs nevet viselő nonprofit szervezettel közösen dolgozik egy, a brit állam által is támogatott kutatásban, melyről a Time is beszámolt. A kísérlet elméleti alapját az a tény adja, miszerint különböző betegségben szenvedő emberek különböző szagokat bocsátanak ki. Az egyes fertőzések által megtámadott testrészek eltérő illékony vegyületeket hoznak létre, melyeket a kutyák képesek megtanulni, majd tudásuk birtokában kiszűrhetik a Covid-pozitív embereket is.

A brit kutatás célja az, hogy ne csak elméleti alapot adjon, hanem kidolgozza azt a rendszert is, amelyben a sikeres kutatást követően azonnal el is kezdhetik a munkát a kutyák nagy számú kiképzésével. Reptereken, iskolákban és más köztereken vetnék be az állatokat a tervek szerint.

Más országok is sikeresen kísérleteztek már kutyákkal: Franciaországban pozitív PCR-tesztet produkálók hónaljából vett szagminta alapján jeleztek nagyon jó hatásfokkal a kísérleti ebek, míg Németországban egyhetes kiképzést követően az állatok 83 százalékos pontosság helyett már 96 százalékos pontossággal jeleztek, ha pozitív mintával találkoztak.

"Nekik ez csak játék. Pozitív élményt ad, ezért tanulnak ilyen gyorsan"

– mondta el Holger Volk, a német kutatás társszerzője.

Az Egyesült Arab Emirátusokban és Finnországban is vizsgálták már azt, mennyire hatékonyan tudják a kutyák jelezni a koronavírusos embereket, teljesen egyértelmű következtetéseket ugyanakkor még sehol nem tudtak levonni. A német kutatásban például kórházban kezelt betegektől vittek szagmintát az ebeknek: kérdés, hogy kisebb koncentrációjú illékony anyag kiszagolásában mennyire lennének jók az állatok.

Steve Lindsay, a brit kutatás vezetője épp azt mondja, a kutyák legfontosabb szerepét a tünetmentes betegek kiszűrésében látja. Ha a kutyák őket is ki tudják választani, az azt jelenti, hogy jelentős előrelépés tehető segítségükkel a fertőzés terjedésének gátlásában.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Európa egy olyan energiasokk szélére sodródott, amely könnyen tovább élhet a közel-keleti fegyveres konfliktus lecsengése után is: a megsérült olaj- és gáz-infrastruktúra hónapokra visszafoghatja a kínálatot, miközben az árak máris meredeken ugrottak. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint egyetlen hónap alatt 60–70 százalékkal drágult az olaj és a gáz, ami 14 milliárd euróval terhelte az EU fosszilis importszámláját, és ezzel nem átmeneti kilengést, hanem elhúzódó költségterhet vetít előre. A 2022-es inflációs robbanás egyelőre úgy tűnik, nem ismétlődik meg, de a költségoldali nyomás már megérkezett a vállalatokhoz, és az euróövezeten belül egyre látványosabban széttart, hol mennyire fáj a drágulás. Brüsszel ezért óvatosabb válságkezelésre készül: szűkebbre szabott, célzottabb segítséggel és olyan szerkezeti lépésekkel, amelyek nem az árakat fojtják le drágán, hanem a fosszilis kitettséget faragják kisebbre. Az agyon szidott zöldfordulat már most sokat segít a kontinensen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×