Infostart.hu
eur:
367.09
usd:
334.56
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Pixaabay

Tünetmentes vírushordozók kiszűrésére képezik már a kutyákat

Malária, egyes ráktípusok és bizonyos bakteriális fertőzések után most a koronavírus kiszagolására treníroznak kísérleti programokban részt vevő kutyákat világszerte.

Miközben a gyorsabb, könnyebben elérhető PCR-tesztek fejlesztése prioritás a pozitív esetek kiszűrésében, több kísérlet is zajlik, melyekben kutyákat képeznek ki a koronavírus kiszagolására. A hatmillió emberi szagérzékelő receptorhoz képest a kutyák sokkal több receptorral, akár 300 milliónyival rendelkeznek. Szaglásuk igen kifinomult, és ezt a jelenlegi helyzetben is érdemes bevetni.

A London School of Hygiene & Tropical Medicine a Medical Detection Dogs nevet viselő nonprofit szervezettel közösen dolgozik egy, a brit állam által is támogatott kutatásban, melyről a Time is beszámolt. A kísérlet elméleti alapját az a tény adja, miszerint különböző betegségben szenvedő emberek különböző szagokat bocsátanak ki. Az egyes fertőzések által megtámadott testrészek eltérő illékony vegyületeket hoznak létre, melyeket a kutyák képesek megtanulni, majd tudásuk birtokában kiszűrhetik a Covid-pozitív embereket is.

A brit kutatás célja az, hogy ne csak elméleti alapot adjon, hanem kidolgozza azt a rendszert is, amelyben a sikeres kutatást követően azonnal el is kezdhetik a munkát a kutyák nagy számú kiképzésével. Reptereken, iskolákban és más köztereken vetnék be az állatokat a tervek szerint.

Más országok is sikeresen kísérleteztek már kutyákkal: Franciaországban pozitív PCR-tesztet produkálók hónaljából vett szagminta alapján jeleztek nagyon jó hatásfokkal a kísérleti ebek, míg Németországban egyhetes kiképzést követően az állatok 83 százalékos pontosság helyett már 96 százalékos pontossággal jeleztek, ha pozitív mintával találkoztak.

"Nekik ez csak játék. Pozitív élményt ad, ezért tanulnak ilyen gyorsan"

– mondta el Holger Volk, a német kutatás társszerzője.

Az Egyesült Arab Emirátusokban és Finnországban is vizsgálták már azt, mennyire hatékonyan tudják a kutyák jelezni a koronavírusos embereket, teljesen egyértelmű következtetéseket ugyanakkor még sehol nem tudtak levonni. A német kutatásban például kórházban kezelt betegektől vittek szagmintát az ebeknek: kérdés, hogy kisebb koncentrációjú illékony anyag kiszagolásában mennyire lennének jók az állatok.

Steve Lindsay, a brit kutatás vezetője épp azt mondja, a kutyák legfontosabb szerepét a tünetmentes betegek kiszűrésében látja. Ha a kutyák őket is ki tudják választani, az azt jelenti, hogy jelentős előrelépés tehető segítségükkel a fertőzés terjedésének gátlásában.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Eltűnik naponta közel 5 bolt, de ennek már örülni kell

Eltűnik naponta közel 5 bolt, de ennek már örülni kell

Jelentősen lelassult a magyarországi üzlethálózat évtizedek óta tartó zsugorodása, 2026 első félévében ugyanis 862 bolttal lett kevesebb, ami napi átlagban 4,7 üzletet jelent. Ez töredéke a 2023-as ütemnek, amikor naponta átlagosan több mint 25 bolt tűnt el. Június végén összesen 97 364 üzlet működött az országban, a fogyás az élelmiszerboltoknál és a nem élelmiszer jellegű kereskedelemben is mérséklődött. A legnagyobb vesztesek a zene- és videofelvételeket, a könyveket és a ruházati termékeket árusító szaküzletek, amelyeket az online kereskedelem és a digitális szolgáltatások szorítanak vissza. Miközben a boltok száma drasztikusan csökkent, az átlagos üzletméret két évtized alatt 70 százalékkal nőtt, így a teljes kereskedelmi alapterület alig változott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×