Infostart.hu
eur:
367.67
usd:
335.04
bux:
143796.96
2026. november 18. szerda Jenő

Magyarország egyetlen Õsjegyét felújították

Felújították az idén 125 éves nadapi Szintezési Õsjegyet, Magyarország magassági referenciapontját; az 1888-ban létesített úgynevezett főalappont avatóünnepségét szerdán tartották a Fejér megyei településen.

Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár hangsúlyozta, tisztelegnek az elődök teljesítménye előtt, akik 125 évvel ezelőtt "Triesztből szinteztek el Nadapig". Emlékeztetett rá, hogy ekkorra már a kapitalizálódó városok és a vasútépítések miatt komoly igény volt egy viszonyítási pontra a magasságmérésekhez.

V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta, hogy maga is végzett geodéta, és a földmérőknek Nadap kultikus hely. Felértékeli a hely jelentőségét, hogy Magyarországon ez az egyetlen hely, amely a korabeli ősjegyek közül az országhatáron belül maradt.

Ádám József, a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság elnöke, egyetemi tanár elmondta: Nadap 2008 óta egyike a tizenegy európai alapszintnek, és remény van arra, hogy a globális egységes alapszintek között is helyet kapjon. Kiemelte: a nadapi szintezési főalappont műszaki emlék, amely tudományos értéket képvisel.

Busics György egyetemi docens, a felújítást kezdeményező GEO Alapítvány elnöke ismertette, hogy az őspont fennállásának 125. évfordulójára a helyszínen egy információs táblát helyeztek el, a háromból két alappontot restauráltak, és egy kiadványt is megjelentettek.

Közép-Európában először a 19. század végén épült ki olyan szintezési hálózat, amely a tengerszinthez viszonyított magasságmeghatározás lehetőségét biztosította. A munkát az Európai Fokmérés szervezete (a mai Nemzetközi Geodéziai Szövetség elődje) kezdeményezte, és a bécsi Katonai Földrajzi Intézet tisztjei végezték. A trieszti Molo Sartorión telepített mareográf (tengerszint-megfigyelő készülék) mérései alapján meghatározták az Adriai-tenger 1875. évi középvízszintjét, majd a szintezési hálózatban ehhez viszonyítva számították az összes pont Adriai-tengerszint feletti magasságát.

Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén hét helyen szintezési főalappontokat hoztak létre. Az alapkőzet egy négyzet-deciméteres nagyságú, vízszintesre csiszolt felülete jelöli a magasságot, amely fölé védműként üreges obeliszket emeltek. A hét főalappont egyike a nadapi, amely 1888 óta Magyarország magassági referenciapontja.

A második világháború után újabb szintezési hálózatot létesítettek Bendefy László vezetésével, aki hét új szintezési főalappontot telepített, köztük az ősponttól 100 méterre délre a Nadap II. pontot. Ezen hálózat mérése közben, 1960-ban át kellett térni a Balti-alapszintre, amely a Balti-tenger kronstadti mareográfján megfigyelt középvízszint.

Az 1970-es évektől kezdték el az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat (EOMA) kiépítését, amely a mérnöki feladatok megalapozása mellett a földkéreg mozgásának vizsgálatát is szolgálja.

A két főalappont mellett ma már GPS-pont is található Nadapon. A hosszú időtartamú statikus GPS-mérésekre alapozva kétévente végzik a Magyar GPS Geodinamikai Alaphálózat mérését. Ennek egyik pontja az őspont feletti dombtetőn található.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
OTP: végleg véget érhet a lakásárak szárnyalása Magyarországon

OTP: végleg véget érhet a lakásárak szárnyalása Magyarországon

Lassul a hazai lakáspiac, és a szakértők szerint 2027-ben még visszafogottabb működés várható. Az OTP és a zenga.hu elemzői szerint a 2026-ra becsült 130-135 ezres tranzakciószám jövőre akár 120 ezerre is csökkenhet, az árak pedig évente nagyjából 5 százalékkal emelkedhetnek - hangzott el az OTP Csoport évzáró ingatlanpiaci sajtótájékoztatóján szerdán. Budapesten rekordszintű új kínálat mellett visszaesett az eladások száma, a hirdetési árak pedig hónapok óta az 1,5 millió forintos négyzetméterár körül ragadtak. Különösen nagy a szakadék a fővárosi új lakásoknál, hiszen ezeknek kevesebb mint 10 százaléka felel meg az Otthon Startot felváltó Wekerle Plusz program feltételeinek. A jelzáloghitelezés is mérséklődhet, a lakáshitel-forgalom a 2026-ban várt 3000 milliárd forintról 2027-re 2000 milliárd forint körülire eshet vissza. Az OTP Jelzálogbank / OTP Ingatlanpont, illetve a zenga.hu elemzői ehhez a cikkünkhöz is segítséget nyújtottak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×