A december 18-ig tartó tanácskozásra 192 országból összesen mintegy 1800 küldött érkezik a dán fővárosba. Munkájukat több ezer újságíró kíséri figyelemmel, és várhatóan több tízezer tüntető is összegyűlik majd, hogy nyomást gyakoroljanak a Bella Konferencia-központban ülésező küldöttekre.

Környezetvédő mozgalmak már a hétvégén is tömegdemonstrációkat tartottak szerte Európában. Nagy-Britanniában például több nagyvárosban összesen 50 ezren vonultak fel, azonnali cselekvést követelve a világ vezetőitől, Bécsben pedig a tüntetők egy hatalmas órát formáltak, amely azt mutatta, hogy öt perc múlva 12 óra lesz, vagyis az emberiségnek nem sok ideje maradt a klímaváltozás hatásainak megfékezésére.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legutóbbi jelentése minden korábbinál határozottabban állította, hogy az emberi tevékenység felelős az egyre gyorsuló globális felmelegedésért. A testület szerint a hatékony fellépés elmaradása esetén a folyamat megállíthatatlanná válik, és mérhetetlen szenvedést okoz világszerte.

Az emberi tevékenység főként a légkörbe juttatott különböző gázok révén idéz elő változást. A legfontosabb ezek közül a szén-dioxid, és a kialakult rend szerint a többi káros gáz hatását is szén-dioxidban fejezik ki, olyan számítások alapján, amelyek során megállapítják, hogy például egységnyi metán hatása mekkora mennyiségű szén-dioxid hatásának felel meg. A konferencia központi témája így a szén-dioxidban számolt károsanyag-kibocsátás csökkentése.

Az ENSZ idén több úgynevezett előkonferenciát szervezett. Az eredeti terv szerint ezeken a tanácskozáson kellett volna előkészíteni a kibocsátás-csökkentést szabályozó Kiotói jegyzőkönyvet felváltó új nemzetközi szerződést. A várt áttörést azonban az utolsó, november elején zárult barcelonai tárgyalássorozat sem hozta meg, és egyre több szakértő és döntéshozó vélte úgy, hogy Koppenhágában jogi kötelezettségekkel járó szerződés helyett egy politikai jellegű megállapodást kötnek majd, amely a további tárgyalások alapja lehet.

Ugyanakkor az utóbbi napokban egyebek között Kína, Oroszország, India és az Egyesült Államok, a globális kibocsátás több mint 50 százalékáért felelős négy ország a korábbinál határozottabb elköteleződést mutatott a klímavédelem ügye mellett, ami újra felélesztette a Koppenhága sikeréhez fűzött reményeket.

Kína, az évi 6,8 milliárd tonna szén-dioxiddal első számú kibocsátónak számító állam vezetése novemberben közölte, hogy az energiahatékonyság növelésével 2020-ig 40-45 százalékkal csökkenteni kívánja az egységnyi bruttó hazai termékre (GDP) jutó szén-dioxid-kibocsátást a 2005-ös szinthez képest. Elemzők szerint ez korántsem jelent csökkentést, abszolút értékben akár a jelenlegi duplájára is növekedhet 2020-ig az ázsiai ország kibocsátása, mégis nagy eredmény, hogy konkrét vállalást tesz a pekingi vezetés, pedig a Kiotói jegyzőkönyvet korábban nem fogadta el.

A kínai delegáció ugyanakkor azzal az elvárással érkezik Koppenhágába, hogy a fejlett ipari államok 40 százalékkal fogják vissza kibocsátásukat 2020-ig az 1990-es szinthez viszonyítva, és biztosítsanak nagyobb támogatást a fejlődő országoknak a klímaváltozás elleni harcban.

Egészen 2007-ig az Egyesült Államok volt az első számú kibocsátó, és ugyancsak nem volt a Kiotói egyezmény aláírói között. Évi 6,4 milliárd tonnával most a második, de továbbra is vezeti az egy főre jutó emisszió alapján összeállított listát évi 21 tonna szén-dioxiddal. A George W. Bush nevével fémjelzett korszak óta alapvető változások mentek végbe a Fehér Ház klímapolitikájában - mondják elemzők.

Az Obama-kormányzat Koppenhágában azt az álláspontot képviseli, hogy 2020-ig 17 százalékkal csökkentené a kibocsátást 2005-höz képest. 2025-ig 30 százalékos, 2050-ig pedig 83 százalékos csökkentésre is hajlandó Washington, Koppenhágában pedig "azonnali gyakorlati hatást" eredményező megállapodásra törekszik.

A harmadik az Európai Unió (EU) 5,03 milliárd tonnát kitevő szén-dioxid-kibocsátással. Az EU élharcos, 2020-ig 20 százalékos csökkentést vállal az 1990-es szinthez képest, és 30 százalékig is hajlandó elmenni, amennyiben Koppenhágában sikerül megfelelő erejű klímavédelmi szövetséget összekovácsolni. Az évi 1,7 milliárd tonnával a negyedik helyen álló Oroszország vezetése november közepén bejelentette: csatlakozik az EU céljához, és az 1990-es szinthez képest 25 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását 2020-ig.

A hivatalos moszkvai álláspont korábban az volt, hogy Oroszország 10-15 százalék közötti mértékben hajlandó visszafogni a kibocsátását. Ugyanakkor szakértők körében vitatott, hogy az új klímavédelmi vállalás milyen gyakorlati jelentőséggel bír, mert a Szovjetunió bukását megelőző és egyben követő gazdasági hanyatlás miatt, főként a nehézipar összeomlása következtében Oroszország már most is 30 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a kilencvenes évek elején.India 1,4 milliárd tonnával az ötödik. Kínához hasonlóan az egységnyi GDP előállítása során a légkörbe kerülő káros gázok mennyiségének visszafogására törekszik, 20-25 százalékos csökkentést vállal 2020-ig 2005-höz képest, és ugyancsak Kínához hasonlóan 40 százalékos csökkentést vár a fejlett államoktól. Manmohan Szingh miniszterelnök szombaton közölte: személyesen vesz részt a koppenhágai tárgyalások fináléján, december 17-én érkezik a dán fővárosba. A bejelentést üdvözölte a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet, indiai szóvivője szerint Szingh jelenléte hitelesíti Újdelhi elkötelezettségét és nagyobb súlyt ad az indiai álláspontnak.

A konferencia utolsó két napjára, december 17-18-ra több mint száz állam- és kormányfő utazik Koppenhágába. Sokáig úgy tűnt, hogy a világhatalmak közül egyedül az Egyesült Államok nem képviselteti magát legfölső szinten a legfontosabbnak tartott tárgyalási szakaszban: Barack Obama elnök a korábbi tervek szerint a tanácskozás elején, december 9-án szólalt volna fel a konferencián, hogy onnan Svédországba utazzon a Nobel-békedíj átvételére. Közép-Európai idő szerint szombaton azonban a Fehér Ház közölte, hogy Obama mégsem 9-én, hanem 18-án vesz részt a tárgyalásokon, mert "az elnök úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Államok húzóereje kétségkívül hatékonyabb lesz", ha a konferencia végén van jelen személyesen.

A washingtoni bejelentést egyöntetű elismerés fogadta. Martin Kaiser, a Greenpeace német szakértője szerint például Obama megjelenésével "valamennyi feltétel adott lesz ahhoz, hogy történelmi jelentőségű klímavédelmi megállapodás jöjjön létre" Koppenhágában.