Több tucatnyi mentális tulajdonságban és képességben, köztük az empátiában, agresszióban, kockázatvállalásban, a navigációban különböznek a férfiak és nők. Rádásul nem ugyanazt keresik a másik nemben.

A különbségek nagy része már eddig is ismert volt, azonban eddig nem értettek egyet a kutatók abban, hogy melyiküknek van genetikai oka, és melyikük köszönhető a szocializációnak, a társadalmi elvárásoknak.

A nők jobban együtt tudnak érezni másokkal és könyörületesebbek. A férfiak hajlamosabbak az agresszióra és a kockázatvállalásra, valamint könnyebben értenek és szerkesztenek meg különböző rendszereket.

Ugyan nincsenek különbségek az általános intelligenciában, a nőknek mégis jobb a vizuális memóriájuk, a férfiak viszont könnyebben képzelnek el térben elfordított tárgyakat; azaz míg a férfiak például szívesebben vezetnek térkép segítségével, addig a nők a tájak jellegzetességeire hagyatkoznak.

A két nem mást talál szexuálisan vonzónak is: a férfiak a fiatal és csinos hölgyeket kedvelik, míg a nőket jobban érdekli a férfiak társadalmi helyzete, elismertsége.

Az agyban van programozva

Hasonló megfigyeléséket végzett Professzor Simon Baron-Cohen, a Cambridge-i Egyetem kutatója is, aki különbséget tesz a "beleélő típusú" és a "rendszerező típusú" agy közt: az első a nőkre, a második a férfiakra jellemző.

Kutatása megerősíti azt a feltevést, hogy a genetikus nemi különbségek nem csupán a másodlagos nemi jellemzőknek köszönhetőek, hanem magában az agyban meg vannak határozva.

Simon Baron-Cohen hozzáteszi: mindez azt sugallja, hogy ezek a gének befolyásolják a gondolkodást és a viselkedést is.

Elena Jazinnak, a svédországi Uppsalai Egyetem kutatójának új tanulmánya, mely összehasonlítja a női és a férfi agy géntérképet, ugyan nem bizonyítja, hogy ezek a jellegzetességek a gének különböző működésének köszönhetőek, de elfogadhatónak tartja azt.

Mind a két nemnek ugyanaz az alapvető génállománya, de a gének némelyike csak az egyik nem agyában aktív. A fő kérdés, hogy ezeknek az agyműködésbeli különbségeknek van-e hatásuk a viselkedésre. A feltételezett válasz: igen - írják a kutatók a Public Library of Science Genetics című szakfolyóiratban. A különbségek megmagyarázhatják továbbá a nemi jellegzetességeket a mentális egészségben és a neurológiai rendellenességekben: a nőknek például nagyobb hajlamuk van a depresszióra és az Alzheimer-kórra.

A nemek közti különbségek mibenlétének, eredetének ismerete azért is fontos Dr. Jazin szerint, mert az segíthet a kezelési módok kidolgozásában is. Hozzáteszik: ezután meg kell vizsgálni, hogy milyen kapcsolatban vannak a viselkedési és egészségbeli különbségek a nem-specifikus génműködéssel.