A Milánói Egyetem kutatói 15 tolmács bevonásával több mint egy éven át folytatták vizsgálataikat. A kísérlet résztvevőinek mindegyike olasz volt, az Európai Unió számára dolgozott, s igen folyékonyan beszélt angolul. Így a kutatók nem számítottak lényeges különbségre az agytevékenységben, amikor az illetők egyik nyelvről a másikra váltottak.

A résztvevőket arra kérték, hogy figyeljék a képernyőt, amelyen felváltva olasz, angol és német kifejezések, valamint értelmetlen betűkombinációk villantak fel. A tolmácsok mit sem tudtak a kísérlet céljáról, őket mindössze arra kérték, hogy nyomják meg a gombot, ha egy meghatározott szimbólum feltűnik a monitoron.

A kutatók eközben enkefalográffal regisztrálták az agy hullámait, az így nyert adatokat pedig komputeres program segítségével elemezték, vizsgálva az adott szó olvasásakor megjelenő agyi impulzusok idejét, helyét és intenzitását. 170 milliszekundummal a szó megjelenése után a kutatók kiugróan magas agyhullámokat regisztrálták a bal agyfélteke azon részén, amely felismeri a betűket, mielőtt a szó értelmét megfejtené.

Az agyhullámoknak lényegesen magasabb volt az amplitúdója, amikor egy szó a képernyőn olaszul jelent meg - azon a nyelven, amelyet a tolmácsok ötéves koruk előtt sajátítottak el. Különbséget regisztráltak az angol és a német szavak által kiváltott agyi aktivitás között is. Mivel a résztvevők csupán alapfokon beszéltek németül, a vizsgálati módszer a nyelvismeret szintjére is támpontot adhat.

A vizsgálatot irányító Alice Mado Proverbio, a Milánói Egyetem kognitív elektrofiziológia professzora szerint az eredmények világossá teszik, mennyire másképp menti el, s hívja elő az agy az ötéves kor előtt, vagy később tanult szavakat.

Az anyanyelvünket akkor sajátítjuk el, amikor az agy összegyűjti a korai vizuális, akusztikus, érzelmi és nem lingvisztikus ismeretanyagát. Ez pedig azt jelenti, hogy az anyanyelvi szavak egy sor képzettársítást is beindítanak, ami az EEG-n fokozott elektromos aktivitás formájában jelenik meg.

"Anyanyelvünkön gondolkodunk, álmodunk, érzünk" - hangsúlyozta Alice Mado Proverbio.

A professzor szerint a kutatások segítenek majd az orvosoknak emlékezetkiesésben szenvedőkkel kommunikálni, vagy olyan páciensekkel szót érteni, akiknél a betegség a beszédképességet károsította. További vizsgálatok segíthetnek megfejteni az olyan képességzavarok mechanizmusát, mint például a diszlexia.