A komputertomográfiai vizsgálat és a legújabb technológiát képviselő háromdimenziós röntgenkép elkészítése után, a tudósok cáfolták a Liverpooli Egyetemen 1968-ban végzett orvosi kutatás eredményét, mely szerint a 3300 éve elhunyt uralkodó erőszakos halállal halt volna meg.

"Nem találtunk erőszakra utaló sérülést a koponyáján vagy a mellkasán, az viszont lehetséges, hogy a lábán található seb elfertőződése okozta a halálát" - mondta Dr. Ashraf Selim a kairói Kasr Eleini Gyakorló Kórház radiológusa.

A 19 éves korában váratlanul elhunyt Tutankhámon fáraó múmiáját és híressé vált aranymaszkját a Luxor melletti Királyok Völgyében, 1922-ben találta meg a neves brit archeológus Howard Carter.

A legújabb kutatás szerint a fáraó testén található sérülések vagy a bebalzsamozás során keletkezhetett, vagy akkor, amikor a régészek kiemelték Tutankhámon testét sírhelyéből.

"Úgy gondoljuk, hogy a király első csigolyája akkor törhetett el, amikor Carter és csapata megpróbálta levenni az erősen odaragasztott aranymaszkot a fáraó fejéről"- állította dr. Selim.

A digitális technológiát felhasználó, rendkívül kifinomult CT vizsgálat alkalmával a kutatók olyan csontdarabokat is találtak a koponya üregében, amelyet nem fedett balzsamozó anyag. Ezek a részecskék pontosan illeszkedtek a törött csigolya darabjaihoz.

Mindezek a tények azt bizonyítják, hogy a sérülések Carterék tevékenységéből származnak, így egyre kevésbé valószínű, hogy a 8 évesen trónra lépő Tutankhámon gyilkosság áldozata lett volna, bár a történészek szerint egy ilyen forgatókönyv is elképzelhető.

Egyes források szerint Ay gyilkoltatta meg, aki az ókori Egyiptom vezetője volt Tutankhámon kiskorúsága alatt, és terhessé vált számára az ifjú uralkodó, aki egyre nagyobb függetlenségre vágyott.

Mások szerint az a Panahesy főpap ölte meg, aki blaszfémiával is vádolta a Kr.u. 1352-ben elhunyt uralkodót.