Az újságíróként dolgozó Bíró Lászlónak már nagyon elege volt a folyós tintából, amikor 1938-ban észrevette, hogy a nyomdagépekben használt tinta sokkal gyorsabban szárad. Hogy a foltokat és pacákat kiküszöbölje, Bíró László megpróbálta ezt a tintát töltőtollal használni, de a tinta túl sűrű volt, nem folyt keresztül a toll hegyén.

A probléma megoldása érdekében Bíró László és testvére egy új tollat tervezett, fémgömbbel, rugóval és kapcsolóval, amely a toll hegyére nyomja a tintát.

Bíró László 1939-ben a zsidótörvények miatt Nagy-Britanniába menekült, ahol a Boc cég átvette a toll szabadalmát, és a világháború alatt a Királyi Légierő pilótái számára gyártotta az angolul Biro vagy Bic Biro névre hallgató szerkezetet. A polgári lakosság 1946. november utolsó hétvégéjén juthatott hozzá először a találmányhoz.

A golyóstollat dicsérve a kutatók kiemelik, hogy bár korábban már a szerkezet összes része létezett, ezek összeillesztése sokkal egyszerűbbé tette a mindennapi élet számos tevékenységét.

Háborús érdemek

A golyóstoll még a britek háborús győzelmét is segítette. A töltőtoll nagy magasságban folyt, vagy egyenesen felrobbant, míg a golyóstollal megbízhatóan lehetett jegyzetelni, így a brit pilóták nagyon szerették.

És mi a helyzet a világűrben? Van egy régi és gyakran idézett legenda, miszerint az amerikaiak dollármilliókért fejlesztettek ki egy, a súlytalanság körülményei közt is működő szerkezetet, míg az oroszok egyszerűen ceruzát használtak.

A történet legnagyobb gyengéje, hogy nem igaz: túl veszélyes lenne ugyanis ceruzát használni, mivel a Földön megszokottnál oxigéndúsabb légkörben a fa és a grafit erősen gyúlékony. Az igazság az, hogy a feltaláló Paul Fisher fejlesztette ki az űrben is működő tollat, amit azóta egyaránt használnak amerikaiak és oroszok, valamint a világűrben megforduló többi nép fiai.

Ez azonban mit sem von le Bíró László érdemeiből, sőt, bizonyítja: a golyóstoll a 21. században is az egyik leggyakoribb használati eszköz; a Biro pedig minden bizonnyal a leggyakrabban emlegetett magyar szó, még ha a legtöbben nem is tudnak az eredetéről.