Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.6
bux:
122011.12
2026. január 16. péntek Gusztáv
A szerb Novak Djokovic, miután győzött a brit Cameron Norrie ellen a wimbledoni teniszbajnokság férfi egyesének elődöntőjében 2022. július 8-án.
Nyitókép: MTI/AP/Alastair Grant

Novak Djokovicot, az oroszokat és a fehéroroszokat is szívesen látják az Australian Openen

A versenyigazgató Craig Tiley hozzátette: Djokovicnak ehhez azonban először sikeresen kell vízumot szereznie.

Novak Djokovicnak éppen Ausztráliában indult el a koronavírus elleni oltás fel nem vétele miatti kálváriája: a 2022 januári torna előtt sem oltatta be magát, ami az ausztrál vízum megszerzéséhez akkor szükséges lett volna. Állítása szerint úgy tájékoztatták, hogy elégséges feltétel a vízumhoz az, hogy igazolással rendelkezett arról: átesett a koronavíruson.

Az igazolás - melynek hitelességével kapcsolatosan is felmerültek kételyek - azonban mégsem volt elég, ezért kitoloncolták az országból Djokovicot. Az ausztrál törvények szerint ennek 3 év vízumtól való eltiltással kellene járnia, a CNN cikke szerint ugyanakkor elképzelhető az is, hogy a játékossal kivételt tesznek.

A Grand Slamek sem érdekelték Djokovicot

Djokovic a későbbiekben sem adatta be magának a koronavírus elleni oltást, azzal sem foglalkozva, hogy emiatt nemcsak további versenyeken való indulástól esett el, de ellenfele, Rafael Nadal le is hagyta őt a megszerzett Grand Slamek tekintetében. Djokovicnak jelenleg 21, míg Nadalnak 22 Grand Slamje van, míg a közelmúltban visszavonult Roger Federernek 20.

Tiley szerint az AustralianOpen

nem tudott lobbizni Djokovic érdekében

ebben az ügyben, és azt is hozzátette, hogy nem állt kapcsolatban az ausztrál kormánnyal a 21 Grand Slam-győztes játékos vízumával kapcsolatban. Amennyiben Djokovicnak sikerül vízumot szerezni, ő nem gördít akadályt az elé, hogy 2023-ban a tornán játsszon.

Nem tudnak segíteni a játékosnak

"Jelen pillanatban Novaknak és a szövetségi kormánynak kell megoldania a helyzetet, és utána minden utasítást követni fogunk. Ez nem olyan ügy, amiben mi lobbizhatunk, ez rájuk tartozik" - mondta Tiley az újságíróknak.

A versenyigazgató szerint Djokovic szívesen térne vissza Ausztráliába, de ő is tisztában van azzal, hogy az ausztrál kormány kezében van.

A szerb az idei US Openen sem játszott, mert az amerikai szabályok akkoriban úgy rendelkeztek, hogy minden nem amerikai állampolgárnak teljes mértékben be kell oltva lennie a vírus ellen ahhoz, hogy vízumot kapjon és beutazhasson az országba.

Az oroszok helyzetéről is beszélt a versenyigazgató

A versenyigazgató arra is kitért, hogy az orosz és fehérorosz játékosokat is szívesen látják, de csak semleges zászló alatt. A teniszhatóságok mindkét ország sportolóit eltiltották a nemzetközi csapatversenyeken való részvételtől, miután Oroszország az év elején megszállta Ukrajnát. A francia nyílt bajnokságon és a US Openen engedélyezték számukra a szervezők, hogy semlegesként versenyezzenek,

Wimbledonban viszont eltiltották őket a játéktól

- az akkori világelső Daniil Medvegyevvel sem tettek kivételt.

"Az orosz és fehérorosz játékosok játszhatnak az Australian Openen, de nem képviselhetik országuk zászlaját. Nem játsszuk le nekik országuk himnuszát és független játékosként tüntetjük fel őket. De szívesen látjuk őket" - mondta Tiley.

A 2023-as Australian Open január 16-án, hétfőn kezdődik Melbourne-ben.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×