eur:
409.66
usd:
393.86
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Az AC Milan és a Genova olasz első osztályú bajnoki labdarúgó-mérkőzése a milánói Giuseppe Meazza Stadionban 2020. március 8-án. Az olasz bajnoki meccseket a tüdőgyulladást okozó új koronavírus járványa miatt zárt kapuk mögött játsszák április 3-ig.
Nyitókép: MTI/AP/Antonio Calanni

Az olasz futball már látja a jövőt – az orvosszakértő pesszimista

A húsvéti ünnepek alatt sem pihentek azok, akik a lehetetlennel próbálkoznak, vagyis igyekeznek pontos forgatókönyvet szabni az európai futball folytatására.

Az UEFA és az ECA (European Clubs’ Association), az európai klubokat tömörítő szervezet a hírek szerint megállapodott abban, hogy augusztus végéig befejezik a mostani, tehát a 2020–2021-es idényt. Előbb a bajnokságokat, utána pedig a két nemzetközi kupasorozatot. Utóbbiakkal kapcsolatban tartja magát az az elképzelés, hogy a mérkőzések számának csökkentése érdekében a negyeddöntőben és az elődöntőben is csak egy találkozón dőljön el a továbbjutás.

Erre a menetrendre rábólintottak a koronavírus-járvány által leginkább sújtott dél-európai országok klubjai is. Az olaszok, akik vitákat generálva, bár, de megkezdték a korábbi teljes szigor enyhítését, s ez lehetővé teszi majd, hogy a csapatok elkezdjenek május elején edzeni. A legmerészebb tervek szerint – egy különleges engedély birtokában – a Serie A klubjai tesztelnék a játékosokat, s természetesen csak azok állnának majd edzésbe, akik nem fertőződtek meg a vírussal. Külön kérdés a külföldön lévő játékosok ügye, a Juventusnak például több futballistája hazájában tartózkodik. A jelenlegi szabályok szerint nekik két hétre karanténbe kell vonulniuk.

Ha ez a forgatókönyv tartható, akkor május 31-én bajnoki meccseket játszanának, s a bajnokság július 15-én fejeződne be.

Aligha kell hangsúlyozni: szó sincsen arról, hogy az újrakezdésnél a szurkolók is bemehessenek a stadionokba. Sőt, a pesszimista számítások szerint a Serie A mérkőzései egészen 2021-ig zárt kapusok lesznek.

Egészen más véleményen van Giovanni Rezza, az Olasz Nemzeti Egészségügyi Intézet, az ISS egyik vezetője. Az önmagát AS Roma-szurkolónak valló orvos szerint a legjobb lenne az egész idényt lefújni.

„A labdarúgásban rengeteg a testi kontaktus, nagy a fertőzés átadásának veszélye.Még akkor is, ha – ahogy javasolják – minden nap tesztelik a játékosokat.”

Spanyolországban egyelőre nincs még ilyen pontos terv az újrakezdésre, sőt, az Atlético Madrid éppen a hét első munkanapján közölte, hogy játékosai csak azt követően állnak edzésbe, hogy az országban megszűnik a vészhelyzet. Egyelőre minden futballszurkoló jobban teszi, ha maszkot visel – no, de milyet? Az egyik sportnapilap már közölt fényképeket azokról a különlegesen mintázott maszkokról, amelyekkel a szurkolók kifejezheti rajongásukat szeretett klubjuk iránt.

Mindkét országban tele van a sajtó átigazolási pletykákkal. Megoszlanak a vélemények arról, hogy ezek mikor realizálódhatnak, magyarul, mikor nyílik meg az átigazolási időszak.A FIFA hajlandó lenne a korábbiaktól eltérően egy harmadik átigazolási szezont is engedélyezni a klubok számára,értelemszerűen a 2019–2020-as idény befejezése és a következő elkezdése előtt, ez egy választható lehetőség lenne a szövetségek számára.

Mi a helyzet a többi topligában?

Németországban május végére tervezik, hogy folytatódjon a Bundesliga. A csapatok közül a Dortmund, a Schalke és a Bayern is már edzésbe állt, egyelőre még csak kisebb csoportokban dolgoznak a játékosok. A Kicker keddi híradása szerint az elsőként munkába álló sárga-feketéknél jó tapasztalatok vannak, senki sem fertőződöt meg.

A Premier League-ben júniusnál hamarabb nem játszanak mérkőzéseket, de lehet, hogy csak júliusban folytatódik a bajnokság. Egy nagyon érdekes elképzelés szerint minden mérkőzést a Wembley-ben játszanának, zárt kapuk mögött, tévéközvetítéssel, akár naponta négyet is.

A francia Ligue 1 helyzete bizonytalan, a jelenlegi helyzet szerint június 17-én kezdenék újra, s július 25-én fejeződne be a szezon – elsősorban azért, hogy a televíziós szerződéseket teljesíteni lehessen.

Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 26. 12:36
×
×
×
×