A Liverpool legjobb góllövője, Mohamed Salah ezúttal annyit tudott segíteni hogy lelkesített. Felvett egy fekete, fehér feliratos pólót, amely azt hirdette: Never give up! (Soha ne add fel!) De ezt sugallta, mit sugallta, szuggerálta közel ötvenezer szurkoló az Anfield Roadon. A szokásos módon elénekelték a kezdés előtt a You”ll never walk alone-t, de most mintha minden korábbinál biztatóbban, lelkesítőbben szólt volna. Mintha azt lehetett volna kihallani belőle, hogy
minden rossz körülmény dacára is sikerülhet, hiszen „This is Anfield”. Ott pedig mindig pokol vár az ellenfélre.
A Liverpool csodálatosan futballozott – ha egy csapat 4-0-ra megveri a Lionel Messivel felálló Barcelonát, nem mondhatunk mást. De ez a jelző ezúttal nem a varázslatosan látványos, technikás megoldásokért, nem egy bombagólért, sokkal inkább a heroikus küzdelemért jár. A Liverpool mintha erre az estére visszacsempészte volna a klasszikus angol futball néhány elemét.
Sokszor kritizálták a közelmúltban az angol élklubokat, hogy nem játszanak angol futballt, valljuk be, nehéz is lenne, hiszen alig akad bennük angol játékos. Ám kedd este a csapatkapitány Jordan Henderson, a jobbhátvéd Trent Alexander-Arnold, vagy a bal oldalon játszó James Milner mind-mind élete mérkőzését játszotta. Jürgen Klopp edző a meccs után elmondta, Henderson az első félidő végén fájdalmas térdsérülést szenvedett, de hallani sem akart arról, hogy ne folytassa a játékot.
S akad még egy faktor. A Liverpool tavaly elveszítette a Bajnokok Ligája döntőjét a Real Madrid ellen. Balszerencsés körülmények között, ha annak ítéljük Salah korai sérülését és Karius kapus borzalmas hibáit. Akkor kevesen hittek Kloppnak, aki azt mondta, egy év múlva megint döntőt akarnak játszani, még erősebben.
Elköltöttek rengeteg pénzt, de tudjuk, hogy ez még a modern futballban (sem) jelent feltétlenül sikereket. Ám a Pool jól vásárolt.
Alisson Becker rekordot jelentő gól nélküli meccset tudhat maga mögött a Premier League-ben, a BL-ben pedig akkor védett szenzációsan, amikor a legjobban kellett, a Napoli elleni utolsó csoportmérkőzésen és most. De ugyanígy kiemelést érdemel Virgil van Dijk, akivel sokkal szilárdabb a védelem, vagy Fabinho, aki a Liverpool válasza Fernandinhóra a Manchester Citynek. A Poolból kedd este szinte mindenki jól játszott (még XherdanShaqiri is feljavult a második félidőre), de mégis csak DivockOrigi és GeorginioWijnaldum szerzett két-két gólt, érdemes őket is külön kiemelni.
A holland Wijnaldum csereként szállt be a vádlisérülést szenvedő Robertson helyére, s két nagyszerű gólt szerzett alig több mint két perc alatt. Egyet rúgott, egyet fejelt. A Liverpool játékosaként még soha nem szerzett tétmérkőzésen két gólt. Most igen. Ha a hetvenes évek vörös hajú ásza, David Fairclough volt eddig az Anfielden a Supersub, a szupercsere, mostantól Wijnaldumnak is jár e becenév.
Origi? Nem is az első, inkább a második számú csatártartalék Salah, Firmino és Mané, valamint Sturridge mögött, s akkor még Shaqirit nem is számoltuk bele. Ám
az elmúlt napokban beírta magát Liverpool vörös felének futballfolklórjába.
Szombaton a Newcastle ellen csereként beállva fejesével megnyerte a mecset, most pedig két góljával oroszlánrészt vállalt a győzelemből.
José Mourinho Jürgen Kloppot dicsérte, a német edző pedig a játékosait, a csapatot, amely példátlan elszántsággal és példátlan egységgel harcolta ki a továbbjutást. Egyetlen lépésre van a BL-győzelem. Egyetlen mérkőzésre van a Liverpool attól, hogy eloszlassa Jürgen Klopp átkát: 2013-ban BL-, 2016-ban Európa-liga, 2018-ban ismét BL-döntőt játszott, s egyet sem tudott megnyerni.
A gólok: