Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Szaúdi herceg veheti meg a Liverpoolt

A Liverpool labdarúgó-csapatának társtulajdonosa, George Gillett jövő héten Szaúd-Arábiába utazik, hogy Fejszál bin Fahd bin Abdullah Al Szaúd herceggel tárgyaljon részesedése eladásáról.

Az amerikai üzletember várhatóan szerdán utazik Szaúd-Arábiába, és a tervek szerint három napig marad az országban, hogy tető alá hozzá a megállapodást a gazdag herceg befektetési cégével.

Két héttel ezelőtt Fejszál bin Fahd megerősítette, hogy szívesen vásárolná meg a klub 50 százalékát, és a részvényekért 200-350 millió font közötti összeget adna. Akkor azt mondta, csodálatos lenne, ha létrejönne az üzlet, mert a Liverpool az egyik leghíresebb és legjobb egyesület. A szaúdi herceg egyébként a helyszínen tekintette meg a Vörösök Hull City elleni szeptember végi bajnokiját.

A megállapodást megkönnyítheti, hogy a herceg vállalata és George Gillett korábban már állt üzleti kapcsolatban, a Közel-Keleten alapítottak futballakadémiákat.

A két amerikai üzletember, George Gillett és Tom Hicks 2007 februárjában vette meg a Liverpool labdarúgó-csapatát 220 millió fontért, és vállalták, hogy 215 millióért új stadiont építenek. A 60 ezres aréna tervei el is készültek, de a pénzügyi krízis miatt 2012-ig elhalasztották az építkezés megkezdését. A klub tavasszal közel állt a csődhöz, ám végül sikerült megállapodni a hitelező bankokkal a 350 millió fontos kölcsön törlesztésének átütemezéséről. Ennek ellenére a szurkolók körében nem népszerűek az amerikai tulajodonosok.

Korábban egy dubaji befektető érdeklődött a klub iránt, januárban a kuvaiti milliárdos, Nasszer Al-Karafi ajánlott 425 millió fontot a tulajdonosoknak, de az üzlet kútba esett, legutóbb pedig egy indiai üzletemberről állították, hogy megvenné az egyesületet.

Címlapról ajánljuk
Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

1759 szilveszterének estéjén egy ír sörfőző olyan szerződést írt alá, amelynek a vége ma is beláthatatlan. Alig másfél évszázaddal később hasonlóan hosszú megállapodások olajról, csatornákról és birodalmi érdekekről egész országok jövőjét kötötték meg. A rendkívül hosszú szerződések egyszerre ígérnek stabilitást és hordoznak katasztrófát. A döntő kérdés nem az időtáv, hanem az, hogy a megállapodás tud-e együtt élni egy változó világgal.

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×