A Michael Schumacheréhez hasonló visszatérések nem ritkák a Formula-1-ben. Hogy csak a legnagyobb neveket említsük: Niki Lauda 1979-ben visszavonult, ám légitársasága anyagi nehézségei miatt 1982-ben visszatért. Az újrakezdés persze nem volt ilyen egyszerű: a McLaren csak úgy kötött vele szerződést, hogy először kipróbálták, mennyit lassult az osztrák. Ezek után sem volt sima az út: csak olyan szerződést kötöttek vele, ami kikötötte, ha az első három versenyen nem ér el jó eredményt, nem kap fizetést. Lauda ezek után a harmadik versenyét megnyerte, majd két évvel később, 1984-ben a harmadik világbajnoki címét is megszerezte.

Mario Andretti, 1978 világbajnoka 1982-ben a sérült Didier Pironi helyére ugrott be a Ferrariba, és harmadik lett az Olasz Nagydíjon.

Alain Prost az 1992-es évadot kényszerűségből hagyta ki: a Ferrarival élő szerződése nem tette lehetővé, hogy máshol versenyezzen. A professzor egy év pihenő után visszatért - és negyedszer is világbajnok lett.

Nigel Mansell a világbajnoki címe után elhagyta a Formula-1-et, és a következő évben IndyCar-bajnok lett. Ayrton Senna 1994-es végzetes balesete után Frank Williams visszahívta, és az angol az évad utolsó futamán győzni is tudott.

Persze, nem minden visszatérés volt ilyen sikeres. Az utolsó ausztrál világbajnok, Alan Jones 1986-ban négy év kihagyás után tért vissza egy meglehetősen gyenge autóba, és még pontot sem sikerült szereznie. Ugyanígy járt Alex Zanardi, aki a Formula-1-et elhagyva IndyCar bajnok lett, ám visszatérése után sem tudott maradandót alkotni.