Infostart.hu
eur:
365.5
usd:
317.23
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje az EU Külügyek Tanácsának brüsszeli ülésén 2026. július 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Nem tudtak egyetértésre jutni az EU külügyminiszterei Brüsszelben

Nem sikerült végső megállapodásra jutni az Oroszország elleni 21. szankciós csomagról az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácskozásán, „bár azt kell mondanom, hogy már nagyon közel vagyunk hozzá” – jelentette be a kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő a brüsszeli találkozót követően.

Sajtótájékoztatóján Kaja Kallas kiemelte: tovább kell fokozni a nyomást Moszkván, mivel valamennyi EU-tagállam gazdasága számára az lenne a legkedvezőbb, ha a háború véget érne.

„Természetesen a tagállamoknak különböző megfontolásaik vannak. Ez a háború már évek óta tart, mindenkit érint, ezért rövid távon is meg kell tennünk a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy véget vessünk neki” – mondta.

Kallas arra is felhívta a figyelmet, hogy több ezer ukrán civilt tartanak jogellenesen fogva orosz börtönökben, köztük a megszállt ukrán területeken is. Mint mondta,

a kínzásról, szexuális erőszakról és a tisztességes eljárás megtagadásáról szóló bizonyítékok egyértelműek, ezért az EU új informális nemzetközi koordinációs csoportot hoz létre a fogvatartottak szabadon bocsátásának elősegítésére.

A főképviselő hangsúlyozta, hogy a külügyminiszterek áttekintették az ukrajnai harctéri helyzetet és az ország energiaellátásának felkészítését a következő télre. Figyelmeztetett arra, hogy Oroszország várhatóan ismét támadásokat indít az ukrán villamosenergia-hálózat ellen, ezért Ukrajnának generátorokra, pótalkatrészekre és helyreállítási forrásokra van szüksége. Kiemelte, hogy a légvédelem továbbra is elsődleges prioritás, és felszólította a megfelelő készletekkel rendelkező tagállamokat, hogy bocsássák azokat Ukrajna rendelkezésére.

A főképviselő külön kitért az egyre intenzívebb orosz kibertámadásokra is. Közölte: az Európai Unió és az Egyesült Királyság első alkalommal összehangoltan vetett ki szankciókat a kibertámadásokat támogató teljes hálózatra, beleértve a bűnözői csoportokat, „hacktivistákat” és a Moszkva megbízásából működő vállalatokat. Mint mondta,

ez az EU történetének legnagyobb kiberszankciós csomagja, és az unió orosz képviselőket is bekéret Moszkva kiberműveletei miatt.

Kallas bírálta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntését is, amely ismét lehetővé teszi orosz sportolók részvételét a nemzetközi versenyeken. Bejelentette továbbá, hogy az Európai Bizottság megszünteti a Velencei Biennále finanszírozását. Hangsúlyozta: a kultúra és a kulturális támogatások nem válhatnak az agresszió elfedésének vagy tisztára mosásának eszközévé.

A palesztinokról szólva Kallas kijelentette: az Európai Unió továbbra is a palesztin nép legnagyobb támogatója és a kétállami megoldás leghatározottabb szószólója az izraeli-palesztin konfliktusban.

A főképviselő hangsúlyozta, hogy

az Európai Unió mind a 27 tagállama egyetért abban: az izraeli telepek a nemzetközi jog értelmében illegálisak.

Emlékeztetett arra, hogy az EU jelenleg úgynevezett megkülönböztetési politikát alkalmaz, amelynek keretében a telepekről származó termékeket elkülönítve azonosítják, ugyanakkor ez a gyakorlat nem korlátozta érdemben a telepekkel folytatott kereskedelmet, mivel végrehajtása nem egységes.

Elmondta: a júniusi uniós csúcstalálkozó nyomán az Európai Bizottság több lehetőséget is előterjesztett az illegális izraeli telepekkel folytatott kereskedelem további korlátozására. Ezek között szerepel a telepekről származó termékek teljes vagy részleges importtilalma, az exportengedélyezés szigorítása, valamint vámintézkedések bevezetése.

„A tagállamok körében a legnagyobb támogatást az illegális izraeli telepekkel folytatott kereskedelem elleni fellépés kapta. Ezért felkértük a tagállamok nagyköveteit, hogy vigyék tovább ezt a munkát, és várhatóan rendkívüli ülést is összehívunk ebben a kérdésben” – jelentette ki. Azt is hozzátette, hogy

az intézkedések az EU-tagállamok egyhangú beleegyezése nélkül is végrehajthatók.

Kallas kiemelte, hogy ezek az intézkedések nem Izrael ellen irányulnak, hanem az illegális telepek ellen, amelyek szerinte aláássák a kétállami megoldás megvalósításának esélyét.

Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×