Infostart.hu
eur:
364.3
usd:
319.28
bux:
151617.05
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Robert Fico, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt vezetője érkezik a párt pozsonyi székházába 2023. október elsején, a szlovák parlamenti választás másnapján. Fico pártja a megszerzett voksok 23,6 százalékával nyerte az előrehozott szlovák parlamenti választást a leadott szavazatok 94,6 százalékos feldolgozottságánál. A második legtöbb eddig összeszámolt voksot, a szavazatok 16,2 százalékát a liberális Progresszív Szlovákia szerezte meg, a harmadik helyet pedig az Irányból kilépett Peter Pellegrini volt miniszterelnök vezette Hang (Hlas-SD) szerezte meg 15,3 százalékos eredményt produkálva. A Szövetség eredménye 4,4 százalék, vagyis a felvidéki magyar párt nem jut be a pozsonyi törvényhozásba.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Tárnok Balázs: Szlovákiában elkezdődött az egymásra mutogatás

Szlovákiára mindig is jellemző volt az élénk és változatos pártpolitikai élet, azonban a társadalmi szétszakadás, polarizálódás korábban ismeretlen volt, és nagyon sokan az ebből eredő feszültséget okolják a kormányfő elleni merényletért.

Szerdán Nyitrabányán, a szlovák kormány ülése után a nyílt utcán követtek el merényletet Robert Fico szlovák kormányfő ellen. A miniszterelnök túl van az életmentő műtéten, jelenleg mélyaltatásban tartják. Egyes tudósítások szerint valósággal forrong Szlovákia, és egyfajta politikai háború kezdődhet - legalább is politikusok így fogalmaztak.

"Valóban olyasmi történt szerdán - nem csupán a szlovákiai demokrácia történetében egy rendkívül sötét nap, de egy olyan aggodalomra okot adó fejlemény -, ami befolyásolhatja a következő hónapjainkat" - mondta az eseményekről az InfoRádióban Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégiai Kutatóintézetének vezetője. Több szakértő, így pszichológusok, társadalomkutatók már arról értekeznek, hogy milyen hatása lesz a merényletnek a szlovák társadalomra.

Az látszik a szlovákiai diskurzusból, hogy egyre többen a megosztottságot, a társadalmi feszültséget és polarizációt hozzák fel indokként, hogy egy ilyen esemény egyáltalán megtörténhetett.

És az sem másodlagos, hogy mindez mit fog kiváltani a társadalomból, "ez egyelőre még aggodalomra ad okot" - tette hozzá a szakértő.

A társadalmi feszültség szerinte eddig is érezhető volt, mindkét oldalon helyet foglaló politikai szereplők erre apellálnak.

"Maga Robert Fico is arról értekezett pár hete, hogy nagyon komoly a Szlovákiában tapasztalható feszültség, és ez így alapvetően nincs jól, de mindkét politikai oldal jelentősen tett azért az elmúlt hónapokban, hogy mindez fokozódjon" - mondta Tárnok Balázs.

Emlékeztetett: az elmúlt közel egy évben Szlovákia több választáson is átesett, többek között 2023 szeptemberében előre hozott parlamenti választásokat tartottak, melynek eredményeként Robert Fico is visszatért a hatalomba. Ezt követően idén tavasszal kétkörös államfőválasztást tartottak, amelyen "nagyszerűen látszott, hogy mennyire két részre szakadt a szlovák társadalom".

A szakértő elmondta, Szlovákiában ez nem volt megszokott dolog. Az ország pártrendszerét az jellemzi, hogy

"nagyon sok párt aktív, ezek dinamikusan emelkednek fel és tűnnek el",

azaz egy nagyon változatos pártpolitikai tájképpel állunk szemben. Ez most sincs másképp, ami viszont szokatlan a szlovák társadalmat figyelők számára, az a két oldalra szakadás, ami nagyon komoly egymással szembeni feszültséget eredményezett.

Hozzátette, ezzel együtt a szerdai merénylet semmilyen szín alatt nem képezte részét egy reális szcenáriónak. Éppen ezért döbbentette meg a társadalmat rendkívüli mértékben ez az esemény, hiszen erre egyszerűen senki sem számított. Mindenki tudatában volt a feszültségnek, de egy ehhez hasonló történés nem volt benne a pakliban.

Tárnok Balázs szerint nehéz megjósolni, hogy politikai háború kezdődik-e most. Az látható, hogy az eseményeket követően a parlamentben is egyből elkezdődtek azok a diskurzusok, főleg a kormányoldalról az ellenzék felé, amelyek a politikai ellenfelet hibáztatják, azzal vádolják, hogy felkorbácsolták a feszültséget. A másik oldal arról beszél, hogy semmilyen szín alatt nem megengedhető az erőszak, és vannak, akik odáig is eljutottak, hogy mindkét fél felelős az ellentétek felszításában.

Mint mondta, az, hogy a helyzet a következő hónapokban miként fog alakulni, az a politikai vezetők felelőssége is. Nem szabad elfelejteni, hogy kampány van, június 8-án európai parlamenti választásokat tartanak. A szakértő azt is hozzátette, hogy úgynevezett "szuper választási év" van, négy választással, aminek az EP-voksolás lesz a lezárása.

Hozzátette, különösen fontos lenne a társadalmi konszolidáció, nem csak a politikai szereplők részéről, hanem a társadalomkutatóknak és a sajtónak is szerepe lenne abban, hogy megnyugtassák a kedélyeket. Szlovákia történetében az ilyen jellegű esemény példátlan, és egyelőre sem a társadalom, sem a politikai vezetés, sajtó sem tudja teljesen, miként kellene ezt a kérdést kezelni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Kitart döntése mellett Baka András: izzik az internet az új legfőbb ügyész jelölése körül

Kitart döntése mellett Baka András: izzik az internet az új legfőbb ügyész jelölése körül

Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészi megbízatása augusztus 25-én szűnt meg, alig több mint egy évvel a kilencéves mandátum kezdete után, azóta Lajtár István legfőbb ügyész helyettes gyakorolja a legfőbb ügyészi jogkört. Baka András köztársasági elnök előzetes pártegyeztetés nélkül választott jelöltet, és szeptember 21-én Szathmáry Zoltánt javasolta az ügyészség élére. Magyar Péter miniszterelnök kijelentette, hogy a Tisza-frakció nem fogja megszavazni Szathmáryt és megkérte a köztársasági elnököt, hogy  a A Google Trends adatai alapján megnéztük, mekkora érdeklődés övezi a legfőbb ügyész kiválasztását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×