Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.8
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Dohány utcai zsinagóga az egykori budapesti gettó területén 2019. január 17-én. Hetvennégy éve szabadult fel a budapesti gettó.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kristályéjszaka: a nyolcvanöt évvel ezelőtti náci pogromokra emlékeztek Németországban és Ausztriában is

A két fővárosban az állam- és kormányfők jelenlétében, de országszerte is emlékeznek a kristályéjszakára, azaz a november 9-10-i náci pogromok éjszakájára. "2023 nem 1938" – fogalmazott a német kancellár, hangsúlyozva, hogy a 85 évvel ezelőtti események nem ismétlődhetnek meg.

A kristályéjszaka (Kristallnacht), más néven novemberi pogromok (Novemberpogrome) központilag megtervezett és irányított, zsidóellenes erőszakhullám volt a náci Németországban és Ausztriában is 1938. november 10-re virradó éjszaka. A nemzetiszocialisták ezen az éjszakán több száz zsinagógát raboltak ki és rongáltak meg, valamint romba döntöttek és felgyújtottak közel 7500 zsidó üzletet. Zsidó házak és lakások százait fosztották ki és rongálták meg mindkét országban. Meglincseltek több száz zsidót, és 30 ezer körülire tehető azok száma, akiket ekkor hurcoltak különböző koncentrációs táborokba.

"Soha többé!" – hangsúlyozta Olaf Scholz kancellár az egyik berlini zsinagógában tartott megemlékezésen. A zsinagógát 85 évvel ezelőtt nemzetiszocialista támadás érte. A német kormányfő utalt arra, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet által Izrael ellen indított háború nyomán ismét az antiszemitizmus rohamos erősödése fenyeget Németországban, a zsidók ma ismét félnek. Egyre több az antiszemita indíttatású incidens Berlinben és az ország több más városában is, egyre több a zsidóellenes tüntetés.

"Az antiszemitizmusnak nincs helye Németországban" – jelentette ki. Ismét hangsúlyozta, hogy a zsidó élet védelme, az antiszemitizmus elleni harc az állam, de minden egyes állampolgár kötelessége is.

Megemlékeztek az évfordulóról a német parlamentben is. A fő szónok Nancy Faeser belügyminiszter volt, aki utalt az elmúlt hetekben a zsinagógák, illetve többi között az iskolák elleni incidensekre. Ennek kapcsán pedig a zsidó intézmények még erőteljesebb védelmét és az elkövetők szigorúbb megbüntetését ígérte.

A Berlin központjában lévő Német Történeti Múzeum (Deutsches Historisches Museum) visszaemlékezései szerint a november 9-10-i éjszakán a nemzetiszocialista osztagok csak Németországban több mint 1300 embert gyilkoltak meg, 1400 zsinagógát felgyújtottak vagy megkárosítottak, mintegy 7000, többségében zsidó üzlet ellen indítottak támadást és mintegy 30 ezer zsidó hurcoltak koncentrációs táborokba.

Számos német állampolgár közreműködött a pogromok végrehajtásában, vagy legalábbis semmit nem tett azok ellen.

Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke a megemlékezés kapcsán ugyancsak a zsidó élet védelmét sürgette. Ugyanakkor utalt a 85 évvel ezelőtti és a mostani antiszemita incidensek közötti különbségre is. "1938 teljes egészében az állam által irányított program volt, erről hála istennek ma nincs szó" – mondta.

Bécsben Alexander Van der Bellen államfő és Karl Nehammer kancellár jelenlétében koszorúzással emlékeztek az évfordulóra. Ugyancsak rendkívüli ülésen emlékeztek a 85 évvel ezelőtt történtekre az osztrák parlamentben is.

A szomorú történelmi évforduló nyomán ugyanakkor szinte teljesen eltörpül egy másik, ugyancsak történelmi, de szomorúnak nem nevezhető dátum. Harmincnégy évvel ezelőtt, 1989. november 9-én omlott le az egykori Kelet- és Nyugat-Berlint, illetve az akkori NDK-t és NSZK-t is 1961 és 1989 között mesterségesen elválasztó híres-hírhedt berlini fal. Egy évvel később, 1990 október 3-án pedig hivatalosan is megvalósult Németország újraegyesítése.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×