Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.81
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
A Dohány utcai zsinagóga az egykori budapesti gettó területén 2019. január 17-én. Hetvennégy éve szabadult fel a budapesti gettó.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kristályéjszaka: a nyolcvanöt évvel ezelőtti náci pogromokra emlékeztek Németországban és Ausztriában is

A két fővárosban az állam- és kormányfők jelenlétében, de országszerte is emlékeznek a kristályéjszakára, azaz a november 9-10-i náci pogromok éjszakájára. "2023 nem 1938" – fogalmazott a német kancellár, hangsúlyozva, hogy a 85 évvel ezelőtti események nem ismétlődhetnek meg.

A kristályéjszaka (Kristallnacht), más néven novemberi pogromok (Novemberpogrome) központilag megtervezett és irányított, zsidóellenes erőszakhullám volt a náci Németországban és Ausztriában is 1938. november 10-re virradó éjszaka. A nemzetiszocialisták ezen az éjszakán több száz zsinagógát raboltak ki és rongáltak meg, valamint romba döntöttek és felgyújtottak közel 7500 zsidó üzletet. Zsidó házak és lakások százait fosztották ki és rongálták meg mindkét országban. Meglincseltek több száz zsidót, és 30 ezer körülire tehető azok száma, akiket ekkor hurcoltak különböző koncentrációs táborokba.

"Soha többé!" – hangsúlyozta Olaf Scholz kancellár az egyik berlini zsinagógában tartott megemlékezésen. A zsinagógát 85 évvel ezelőtt nemzetiszocialista támadás érte. A német kormányfő utalt arra, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet által Izrael ellen indított háború nyomán ismét az antiszemitizmus rohamos erősödése fenyeget Németországban, a zsidók ma ismét félnek. Egyre több az antiszemita indíttatású incidens Berlinben és az ország több más városában is, egyre több a zsidóellenes tüntetés.

"Az antiszemitizmusnak nincs helye Németországban" – jelentette ki. Ismét hangsúlyozta, hogy a zsidó élet védelme, az antiszemitizmus elleni harc az állam, de minden egyes állampolgár kötelessége is.

Megemlékeztek az évfordulóról a német parlamentben is. A fő szónok Nancy Faeser belügyminiszter volt, aki utalt az elmúlt hetekben a zsinagógák, illetve többi között az iskolák elleni incidensekre. Ennek kapcsán pedig a zsidó intézmények még erőteljesebb védelmét és az elkövetők szigorúbb megbüntetését ígérte.

A Berlin központjában lévő Német Történeti Múzeum (Deutsches Historisches Museum) visszaemlékezései szerint a november 9-10-i éjszakán a nemzetiszocialista osztagok csak Németországban több mint 1300 embert gyilkoltak meg, 1400 zsinagógát felgyújtottak vagy megkárosítottak, mintegy 7000, többségében zsidó üzlet ellen indítottak támadást és mintegy 30 ezer zsidó hurcoltak koncentrációs táborokba.

Számos német állampolgár közreműködött a pogromok végrehajtásában, vagy legalábbis semmit nem tett azok ellen.

Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke a megemlékezés kapcsán ugyancsak a zsidó élet védelmét sürgette. Ugyanakkor utalt a 85 évvel ezelőtti és a mostani antiszemita incidensek közötti különbségre is. "1938 teljes egészében az állam által irányított program volt, erről hála istennek ma nincs szó" – mondta.

Bécsben Alexander Van der Bellen államfő és Karl Nehammer kancellár jelenlétében koszorúzással emlékeztek az évfordulóra. Ugyancsak rendkívüli ülésen emlékeztek a 85 évvel ezelőtt történtekre az osztrák parlamentben is.

A szomorú történelmi évforduló nyomán ugyanakkor szinte teljesen eltörpül egy másik, ugyancsak történelmi, de szomorúnak nem nevezhető dátum. Harmincnégy évvel ezelőtt, 1989. november 9-én omlott le az egykori Kelet- és Nyugat-Berlint, illetve az akkori NDK-t és NSZK-t is 1961 és 1989 között mesterségesen elválasztó híres-hírhedt berlini fal. Egy évvel később, 1990 október 3-án pedig hivatalosan is megvalósult Németország újraegyesítése.

Címlapról ajánljuk
Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat
Aréna

Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat

Az Egyesült Államok és Izrael támadása új szintre emelte a közel-keleti konfliktust: a csapások az iráni katonai vezetést és az atomprogram kulcspontjait célozták, miközben Irán rakétákkal és drónokkal válaszol a térség több országában. Resperger István ezredes, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója az amerikai tervezés logikájáról, a légicsapások céljáról, az aszimmetrikus válaszokról és a konfliktus lehetséges kimeneteleiről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×