A közszolgálati televíziók beszámolói szerint mindkét tervezet hangsúlyozta az eutanázia jogszerű alátámasztásának szükségességét, ugyanakkor a két tervezet eltért az előirányzott szigorú feltételeket, illetve eljárásokat illetően. A mostani döntés – mint a ZDF hangsúlyozta – gyakorlatilag azt jelenti, hogy ideiglenesen érvényben marad a halálba segítés általánosságban megengedett, de jogilag nem szabályozott gyakorlata.

Az egyik javaslatot egy szabad demokrata és egy zöld párti képviselő terjesztette elő. Ennek lényege, hogy

az eutanázia engedélyezéséhez egy szövetségi tanácsadó testület létrehozására van szükség.

A tervezet előirányozta azt is, hogy a halálba segítés csak a 18 év felettiek számára engedélyezhető. A javaslat 287 igen szavazatot kapott 375 nem ellenében, míg 20 képviselő tartózkodott a szavazástól.

A másik indítványt egy kereszténydemokrata, illetve egy szociáldemokrata köré szerveződött képviselői csoport terjesztette elő. A javaslat hangsúlyozta, hogy az eutanáziát segítő, ténylegesen a halált okozó szerek engedélyezett alkalmazásának előfeltételeként

az érintettek esetében pszichiátriai vagy pszichoterápiás vizsgálatra van szükség.

A cél annak kizárása lenne, hogy a döntést például pszichés betegség befolyásolja. A tervezet mellett 340 képviselő tette le a voksát, míg 363 ellene szavazott, a tartózkodók száma 23 volt.

Mindkét szavazás ugyanakkor azt bizonyította, hogy a képviselők túlnyomó többsége az eutanázia szigorú szabályozása mellett van. Alapjában konszenzus volt azzal kapcsolatban is, hogy a eutanáziával kapcsolatos jogsértésekért továbbra is három évig terjedő börtön- vagy pénzbüntetést kell kiszabni.

A tervezett törvényi újraszabályozás hátterében a szövetségi alkotmánybíróság 2020 elején hozott ítélete állt. A karlsruhei testület ebben hatályon kívül helyezte a Btk.-ban rögzített, az eutanáziára vonatkozóan 2015 óta érvényben volt tilalmat. A bírák úgy ítélték meg, hogy az akkori tilalom sértette az egyének jogait az önállóan vállalt halálra. Ugyanakkor indítványozták a törvényhozóknak egy új jogi szabályozási keret kidolgozását.

Szakértők mindkét elutasított tervezetet bírálták. A Betegvédelmi Alapítvány (Stiftung Patientenschutz) már a szavazás előtt a tervezetek elutasítására szólította fel a képviselőket. Az alapítvány úgy ítélte meg, hogy

mindkét indítvány akaratlanul is törvényesítené az eutanázia érdekében az országban alkalmazott "praktikákat".

A Német Palliatív Orvostudományi Társaság (Deutsche Gesellschaft für Palliativmedizin) ügyvezető igazgatója szerint nem "bölcs dolog" a depressziós fázisban lévő fiatalokat és a halálosan beteg időseket ugyanazon szabályozásoknak alávetni.

Elhangzottak olyan vélemények is, hogy a törvényes szabályozás előtt szükség van a palliatív ellátás, továbbá a pszichoszociális kezelés javítására.

A két tervezet elutasítása ellenére a képviselők többsége sürgette az eutanázia megelőzését célzó segítségnyújtás bővítését. Ennek keretében a többi között egy országos prevenciós szolgálat felállítása mellett foglaltak állást. A szolgálat lehetővé tenné, hogy az eutanázia gondolatával foglalkozó személyek, illetve hozátartozóik a nap huszonnégy órájában telefon-, illetve online kapcsolatba lépjenek az illetékes "hatóságokkal". Az indítvány mellett 688 képviselő szavazott, míg négyen tartózkodtak.