Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) úgy értesült: Vlagyimir Putyin személyesen adott parancsot arra, hogy a hadsereg április elsejéig foglalja el a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiókat. Ezt azonban az ukránok heves ellenállása meghiúsította. Márpedig a washingtoni elemzők szerint az orosz elnök katonai sikereket akar és azt szeretné elérni, hogy csapatai legalább Bahmutot vegyék birtokba május 9., a náci Németország felett aratott második világháborús győzelem évfordulója előtt.

Az orosz hadsereg kudarcai magyarázhatják, hogy a Kreml ismét kegyeibe fogadta a Wagner csoport vezetőjét. A The New York Times a korábban kiszivárgott titkosszolgálati jelentések alapján azt írta, hogy személyesen Putyin elnök próbálta összebékíteni Szergej Sojgu védelmi minisztert és Jevgenyij Prigozsint, a zsoldosok vezérét. Kettejük ellentéte abból fakad, hogy a Wagner csoport – embereit nem kímélve – eredményesebben harcol Ukrajnában, mint az orosz hadsereg.

Viszont a moszkvai hadvezetés azért, hogy csökkentse a zsoldosvezér befolyását, hivatalos eljárást indított Prigozsin ellen, amiért 560 esetben szállított a hadseregnek rossz minőségű, romlott vagy éppen fertőzött élelmiszert. Erre Prigozsin úgy vágott vissza, hogy lépten-nyomon bírálta a hadvezetést. Sőt azzal vádolta a minisztériumot, hogy szándékosan akadályozza a Bahmutnál harcoló wagneresek utánpótlását és lőszerellátását.

Ennek a torzsalkodásnak vetett állítólag véget egy február 22-i megbeszélésen Putyin elnök.

Sojgu és Prigozsin megbékélése azonban az amerikaiak szerint azt jelentheti, hogy csökkent a védelmi miniszter befolyása, viszont erősödtek a zsoldosvezért támogató katonai vezetők. Az ISW ennek a hatalmi átrendeződésnek tudja be azt is, hogy a Wagner csoporthoz közel álló Mihail Tyeplinszkij vezérezredes újból parancsnoki kinevezést kaphat Ukrajnában. Az ejtőernyős tábornokot ez év januárjában menesztették, mert a moszkvai hadvezetés elégedetlen volt a légideszantosok ukrajnai szereplésével.

Azt, hogy Vlagyimir Putyin ismét a zsoldosok pártjára állt, az is indokolhatja, hogy az orosz elnök vonakodik újabb mozgósítást elrendelni, pedig az ukrajnai veszteségeket valahogy pótolnia kell az orosz hadvezetésnek – vélik Washingtonban. Csak abba egyezett bele az elnök, hogy az idén tavasszal bevonuló sorkatonák számát a korábbi 134 ezerről 147 ezerre növeljék. Kérdéses viszont, hogy kik fogják kiképezni az újoncokat, mivel a hadseregnek ehhez már nincs elegendő tapasztalt katonája.

Itt jöhet képbe a Wagner csoport.

Egyrészt a zsoldosseregben van elég olyan, több háborút is megjárt katona, aki megfelelne kiképzőnek. Másrészt a Wagner folyamatos toborzást végez Oroszország-szerte, ami részben kiválthatja a mozgósítást és segíthet a létszámgondokkal küzdő fegyveres erőknek.

A washingtoni kutatóintézet ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy Prigozsin és a Wagner erősödése a szélsőségesen nacionalista orosz politikai irányzatoknak is kedvez. A ISW ennek kapcsán arról számol be, hogy megalakult a "Dühös Hazafiak Klubja" nevű szélsőjobboldali szervezet, amelyet egy volt katonatiszt és lelkes orosz nacionalista, Igor Girkin vezet.

A szervezet kiáltványt tett közzé, amelyben a háborúért kevésbé lelkesedő parlamenti képviselőket azzal gyanúsítja, hogy eladták hűségüket a Nyugatnak, és Oroszország feldarabolását tervezik. A moszkvai törvényhozásban folyó politikai vitákat pedig egyenesen

az 1917-es bolsevik forradalmat követő polgárháború vörösök és fehérek közötti harcához hasonlítja.

A szélsőséges szervezet azt hangoztatja, hogy Oroszország azért nem képes legyőzni Ukrajnát, mert nem harcol teljes erejével. Az ISW mindebből arra következtet, hogy Girkin és a „Dühös Hazafiak Klubja” a közvélemény hergelésével megpróbálja még radikálisabb irányba tolni Vlagyimir Putyint. Ennek első jele Prigozsin és a zsoldosvezért támogató katonai vezetők újbóli előtérbe kerülése.