Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólal az orosz nemzeti bírói kongresszus ülésén Moszkvában 2022. november 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Valerij Sarifulin

Vlagyimir Putyin: ezek elkerülhetetlen válaszlépések

A kritikus infrastruktúrát ért támadások kérdése volt az egyik fő téma az orosz elnök és a német kancellár közti telefonbeszélgetésen. Moszkva Joe Biden szavaira is reagált.

Kijev "provokációira" adott kényszerű válaszintézkedésnek nevezte az ukrajnai célpontokra mért rakétacsapásokat Vlagyimir Putyin orosz elnök Olaf Scholz német kancellárral folytatott pénteki telefonbeszélgetésében a Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint.

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin rámutatott, hogy az orosz fegyveres erők sokáig tartózkodtak az egyes ukrajnai célpontok elleni célzott rakétacsapásoktól, és hogy ezek "kényszerű és elkerülhetetlen válaszlépések" Kijev "provokatív támadásaira", amelyeket Oroszország polgári infrastruktúrája, köztük a Krími híd és energetikai létesítmények ellen intézett.

Az orosz elnök "destruktívnak" minősítette a nyugati államok, köztük Németország politikáját, amelynek keretében fegyvereket "pumpálnak" Ukrajnába, és kiképzést nyújtanak az ukrán hadsereg katonáinak. Mindez, valamint az Ukrajnának nyújtott átfogó politikai és pénzügyi támogatás Putyin szerint arra készteti Kijevet, hogy határozottan elutasítsa a tárgyalások gondolatát, valamint

arra ösztönzi az ukrán radikális nacionalistákat, hogy még több véres bűncselekményt kövessenek el a civilek ellen.

Putyin emellett arra hívta fel a német felet, hogy az ukrajnai események fényében "vizsgálja felül az ukrajnai eseményekkel kapcsolatos megközelítéseit". Hangsúlyozta, hogy átlátható, az orosz szakirányú szervek részvételével lefolytatott vizsgálatra van szükség az Északi Áramlat gázvezeték ellen elkövetett "terrorcselekmény" ügyében.

Olaf Scholz leszögezte, Németország elítéli az ukrajnai polgári infrastruktúra elleni orosz légicsapásokat. A német kancellár legutóbb szeptember közepén beszélt az orosz elnökkel, de aztán a párbeszéd több mint két hónapra megszakadt. Steffen Hebestreit kormányszóvivő most közölte, a két vezető egy órát beszélgetett, a téma az Ukrajna elleni orosz támadó háború és annak következménye volt.

A kancellár ismét elítélte a nemzetközi joggal ellentétes támadást, ezúttal különösen a polgári infrastruktúrára mért légicsapásokat, és hangsúlyozta, hogy Németország kitartóan támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni védelmi képességének biztosításában. Olaf Scholz azt is ismételten sürgette az orosz elnöknél, hogy találjon mielőbb diplomáciai megoldást a konfliktusra, és e megoldás részeként vonja ki az orosz csapatokat Ukrajnából.

A kancellár és az orosz államfő az Ukrajna elleni háború miatt "különösen feszült" globális élelmezési helyzetről is tárgyalt. A német közlés szerint mindketten kiemelték az ukrán gabonaexportról szóló meghosszabbított megállapodás jelentőségét.

A kancellár és az orosz elnök végül megállapodott abban, hogy továbbra is kapcsolatban maradnak.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az ukrán haderő jelenlegi harckocsi-állományával, a következő részben pedig a modern harctéri mobilizáció másik alapegységét, a gyalogsági harcjárműveket vesszük szélesebb górcső alá. Ukrajna gyalogsági harcjármű-állománya drámaian megfogyatkozott a háború negyedik évére: a konfliktus kezdetén meglévő közel 1200 és a nyugati szövetségesektől kapott nagyjából ugyanennyi jármű ellenére Kijevnek becslések szerint már csak 500-1000 IFV-je maradhatott. Az igazolt veszteségek meghaladják az 1578 darabot, a valós szám pedig akár 2050 körül is alakulhat. Az Egyesült Államok által szállított M2A2 Bradley-k váltak az ukrán erők legfontosabb gyalogsági harcjárművévé, összesen 11 ország adományozott eszközöket Ukrajnának. A pótlás egyre nehezebb, mivel a nyugati szállítások jelentősen csökkentek, a hazai gyártás pedig évi 20-50 darabra korlátozódik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×