Putyin legendás személyiségnek, valamint a 20. század egyik legragyogóbb és legkarizmatikusabb vezetőjének nevezte Fidel Castrót, aki - mint mondta - életét az elnyomott népek szabadságáért folytatott küzdelemnek szentelte.

"Sokórányi vele folytatott beszélgetés él az emlékezetemben. Különösen a legutóbbi, 2014. júliusi beszélgetésünk. Olyan dolgokról beszélt, amelyek figyelemre méltóan összhangban vannak a korral - a többpólusú világrend kialakulásának idejével. Hogy a függetlenség és a méltóság nem adható fel, minden nemzetnek joga van a szabad fejlődéshez, a saját útjának megválasztásához, és hogy egy valóban igazságos világban nem lehet helye diktátumoknak, fosztogatásnak és neokolonializmusnak" - mondta az orosz elnök.

A három méter magas Castro-bronzszobor felállítására az orosz védelmi minisztérium tett javaslatot. Az emlékmű tervezésére az Orosz Hadtörténeti Társaság által kiírt zárt pályázatot Alekszej Csebanyenko szobrász és Andrej Belij építész nyerte.

A szoboravatást követő tárgyaláson Putyin síkra szállt a Castro idejéig visszanyúló kétoldalú együttműködés elmélyítése mellett. A szombat óta Moszkvában tartózkodó Miguel Díaz-Canel igazságtalannak nevezte a Moszkva és Havanna ellen bevezetett szankciókat. Emlékeztetett arra, hogy Kuba rendszeresen elítéli az Oroszországgal szemben bevezetett gazdaság büntetőintézkedéseket, valamint hogy Moszkva az évek során nem egyszer egyértelművé tette: elfogadhatatlan számára a NATO közeledése Oroszország határaihoz.

"Oroszországnak és Kubának közös ellensége van: a jenki birodalom, amely a világ nagy részét manipulálja. Ki tudná ezt nálunk jobban? Mi már több mint 60 éve saját bőrünkön tapasztaljuk ezt, mivel blokád alatt állunk" - mondta a Diaz-Canel.

A kubai vezető méltatta Oroszország szerepét a többpólusú világhoz való átmenetben. Mint mondta, a Moszkvával szemben megfogalmazott európai vádak mindenben egybeesnek az Egyesült Államok érdekeivel. Díaz-Canel az orosz parlamentben elmondott beszédében az ukrajnai válság okát az Egyesült Államok "agresszív politikájában" és a NATO-nak az orosz határok felé való terjeszkedésében nevezte meg.

A 2016-ban, 90 esztendősen elhunyt Fidel Castro a kubai forradalom egyik vezetője volt, aki 1959-től 2008-ig irányította Kubát. Az ő kormányzása alatt robbant ki 1962-ben a szovjet-amerikai nukleáris háborúval fenyegető karibi rakétaválság a titokban a szigetországba telepített szovjet csapásmérő eszközök miatt.

Az akkori és a jelenlegi világpolitikai krízis közötti lehetséges párhuzamokkal kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, úgy fogalmazott, hogy "a válságok különbözőek, noha akkor is és most is a köztünk és az Egyesült Államok vezette kollektív Nyugat közötti összeütközésről volt szó".