eur:
409.77
usd:
393.97
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Prison interior. Jail cells and shadows, dark background. 3d illustration
Nyitókép: Rawf8/Getty Images

38 éven át ült a börtönben ártatlanul

Szabadon engedtek egy kaliforniai börtönből egy gyilkosság vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt férfit, akiről 38 év után kiderült, hogy ártatlan az ügyben.

A 69 éves Maurice Hastings pénteki Los Angeles-i sajtótájékoztatóján azt mondta, nem lett megkeseredett ember, előre néz, élvezni akarja az életet.

George Gascón kerületi ügyész elmondta, végül DNS-vizsgálattal tisztázták Hastings ügyét, amelyben korábban „szörnyen igazságtalanul” jártak el.

A férfira 1988-ban szabtak ki életfogytiglani börtönbüntetést egy harmincéves nő öt évvel korábbi elrablása, megerőszakolása és meggyilkolása miatt. Hastings már 2000-ben DNS-vizsgálatot követelt. Ügyére később a Los Angeles Innocence Project nevű szervezet figyelt fel, amely azon fáradozik, hogy ártatlanul elítéltek ügyét tisztázzák DNS-vizsgálatokkal.

Tavaly júniusban mutatták ki, hogy az elítélt Maurice Hastings DNS-mintája nem egyezik a holttesten talált DNS-nyomokkal. A minták alapján most egy adatbank segítségével sikerült felderíteni azt is, hogy a gyilkosságot feltehetően egy másik, emberrablásokért és nemi erőszakért elítélt férfi követhette el, aki viszont 2020-ban meghalt.

Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×