Naponta kapja majd III. Károly is azokat a piros bőrdobozokat, amelyekben a fontosabb parlamenti meghallgatások összefoglalója mellett, az aláírására váró dokumentumok lesznek. A miniszterelnök pedig a szerdai audienciák alkalmával tájékoztatja majd az új uralkodót az ország ügyeiről.

Ezek a találkozók ugyanakkor tökéletesen informálisak, semmiféle feljegyzés nem készül róluk, jegyzi meg a BBC cikke.

Ezek a király feladatai

A királynak parlamenti funkciói is vannak, melyek a következők:

• Felkérés kormányalakításra: a választásokon nyertes párt vezetőjét a Buckingham palotában bízza meg kormányalakítással az uralkodó, illetve az általános választások előtt fel is oszlatja a parlamentet.
• A parlamenti év megnyitása: az uralkodó, a felsőházban mondott beszédével nyitja meg a törvényhozási évet és a beszédben lényegben a kormány programját ismerteti.
• Hozzájárulását adja a törvényekhez: III. Károly aláírása hitelesíti mostantól azokat. Utoljára 1708-ban fordult elő, hogy az uralkodó nem írt alá egy törvényt.

Mindezen túl fogadja a Nagy-Britanniába látogató államfőket és a szigetországba akkreditált nagykövetek is neki adják át megbízólevelüket. Ő az 56 független országot és 2,4 milliárd embert tömörítő Nemzetközösség feje is, a Nemzetközösségi Királyságok néven ismert 14 ország esetében egyben államfő is.

A koronázásra még várni kell

III. Károly első számú örököse a friss walesi herceg, Vilmos, aki legidősebb fiúgyermekeként vált jogosulttá erre a címre. A második a sorban Vilmos fia, György herceg, akit húga, Sarolta hercegnő követ. 2013-ban változott a királyi öröklődés sorrendje - egészen eddig

a fiúgyermekek előkelőbb helyen szerepeltek az öröklődési sorrendben, mint a lányok, még ha az utóbbiak is voltak idősebbek.

A 2013 után a királyi családba született gyermekek már ennek értelmében foglalják el helyüket az örökösödési rangsorban. A korábban születettekre azonban ez a rendelkezés nem vonatkozik.

Bár III. Károlyt már királynak nyilvánították, azt egyelőre nem tudni, mikor kerül sor a koronázásra. Édesanyja, Erzsébet majdnem másfél évet várt erre az eseményre: apja, VI. György halála 1952 februárjában következett be, Erzsébetet pedig 1953 júniusában koronázták meg. Az ő uralkodóvá koronázása volt az első ilyen jellegű ceremónia, melyet élőben közvetített a tévé: több 20 millióan nézték az adást.

A koronát csak ekkor viselheti

Az ünnepséget várhatóan a Westminster Apátságban tartják majd. Károly a negyvenedik uralkodó lesz a sorban, akinek anglikán szertartás keretében teszi a fejére a koronát. A ceremónia alkalmával felkenik szent olajjal, a korona mellett pedig a jogart és az országalmát is megkapja. A koronázás lesz természetesen az esemény csúcspontja, ekkor

egy 1661-ben tömör aranyból készített koronát kap

az uralkodó.

A különleges kincs kizárólag ennek a ceremóniának alkalmával kerül a király fejére, egyébként a Towerben őrzik a többi koronázási ékszerrel együtt. A királyi esküvőtől eltérően a koronázás állami rendezvény, melyért a kormány fizet, és a vendéglistát is ők állítják össze,

A várakozások szerint III. Károly és felesége, Kamilla, a királyi hitves beköltöznek a Buckingham Palotába. Vilmos, a trónörökös és családja nemrég költöztek el a londoni Kensington Palotából a királynő windsori birtokára, Adelaide Cottage-be.