A müncheni székhelyű Ifo Gazdaságkutató Intézet szerint egy ilyen háború egyedül Németországnak csaknem hatszor akkora költségekkel járna, mint a brexit. Az ARD közszolgálati televízió által ismertetett elemzésből kitűnt, hogy a legnagyobb veszteséget az autóipar szenvedné el mintegy 8,3 milliárd dollárral. A második helyen a gépgyártás végezne 5, 2 milliárdos mínusszal.

A magas behozatali vámok, továbbá az egyéb kereskedelmi akadályok következtében a német bruttó hazai termék 0,81 százalékkal csökkenne, ami a gazdasági növekedés jelentős részét felemésztené.

Az Ifo szerint mindez csak a várható veszteség felső határa. A tanulmány egyik szerzője, Lisandra Fac figyelmeztetett, hogy a Kínától való elfordulás, illetve általánosságban a "deglobalizáció" az országot szegényebbé tenné.

A német vállalatok ok nélkül nem fordulhatnak el fontos kereskedelmi partnereiktől, ugyanakkor törekedni kell más országokkal való kapcsolatok kiépítésére.

Ezáltal csökkenteni kell a bizonyos piacoktól, illetve autoriter rezsimektől való egyoldalú és kritikus függőséget

- tette hozzá.

"A deglobalizáció nemcsak a munkanélküliség emelkedéséhez és kisebb növekedéshez vezetne, de veszélyeztetné Németország politikai stabilitását is" - hívta fel a figyelmet a szerző.

A tanulmány ugyanakkor ígéretesnek nevezte a stratégiai partnerségeket és a szabadkereskedelmi megállapodásokat az olyan azonos nézetű országokkal, mint például az Egyesült Államok.

Kína egyébként

kimagaslóan Németország legfontosabb kereskedelmi partnere.

A két ország közötti árucsere értéke 2021-ben kereken 245 milliárd eurót ért el.

Az intézet kutatói több forgatókönyvet szimuláltak. Egyebek között a nyugati országok "leválását" Kínától, mindezt az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi megállapodással kombinálva. Ez utóbbi mérsékelné ugyan a Kínától való nyugati lekapcsolódás negatív hatásait mind a német, mind az amerikai gazdaságra, de teljesen ellensúlyozni nem tudná.