A Molnak adott igazat a washingtoni bíróság abban a perben, amelyet a magyar olajtársaság indított a horvát kormány ellen. Az ítélet nyomán a több mint 100 milliárd forintos kártérítés illeti meg az olajipari vállalatot.
A washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) a Molnak adott igazat a horvát kormánnyal szemben. Erről a Világgazdaság számolt be a zágrábi Vecernij list című újság értesülései alapján.
A magyar olajtársaság 2013-ban indított pert azért, mert a zágrábi vezetés nem teljesítette bizonyos korábbi ígéreteit és ezzel veszélyeztette a Mol horvátországi befektetéseit. Válaszul a horvát kormány azzal vádolta meg a magyar olajipari céget, hogy korrupcióval szerzett tulajdont a helyi INA olajtársaságban. Erre hivatkozva egy zágrábi bíróság hat év börtönt szabott ki Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökre, Hernádi Zsoltot a magyar társaság vezérigazgatóját pedig két év elzárással akarták büntetni. Hernádi többször is fellebbezett, ügye jelenleg a horvát alkotmánybíróság előtt van. Most viszont a washingtoni bíróság elutasította a horvátok korrupciós vádjait is.
A Mol egymilliárd dolláros kártérítést követelt, de a bíróság csak 250-300 milliót tartott jogosnak, ami 100-120 milliárd forintnak megfelelő összeg.
Ez már a második per, amit a Mol megnyert a zágrábi vezetés ellen. Az első Svájcban az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) előtt zajlott. Azt az akkori horvát kormány kezdeményezte válaszul a Mol washingtoni keresetére, de akkor is a magyar cégnek lett igaza.
A Mol 2003-ban szerzett 25 százalékos részesedést a horvát INA olajtársaságban, majd 5 évvel később újabb 22,15 százalékot vásárolt, és kezdeményezte a irányítás átvételét. Jelenleg 49,08 százalék a magyar részesedés a horvát olajcégben.
Nem sokkal a washingtoni döntés kiszivárgása után lemondott a horvát pénzügyminiszter. Azt nem nem lehet tudni, hogy Zdravko Maric lemondása összefüggésben van-e a Mol győzelmével.
Friedrich Merz kancellár és az általa vezetett, a konzervatív pátokból és a szociáldemokratákból álló koalíció rendkívüli erőpróbájának tartják az idei „szuperválasztási évet”. Az első megmérettetés vasárnap Baden-Württembergben lesz – mutatjuk, mit mértek eddig a közvélemény-kutatók.
A rendszerváltás óta a legrövidebb szavazólapra számíthatnak a választópolgárok az április 12-i országgyűlési választáson. Bár a Nemzeti Választási Bizottság szombat esti ülésén hét pártlistát sorsolt ki, a „Tea Párt Közösség” megjelenése csupán egy jogi kiskapu kihasználása: a szervezetnek egyetlen egyéni jelöltje sincs, így biztosan kiesik a rostán.
Szombaton már nyolcadik napjába lépett az iráni háború. Izrael újabb nagyszabású csapássorozat hajtott végre a perzsa állam fővárosa, Teherán ellen, a Mehrabad repülőtér lángra kapott. Pár órával később Irán a zsidó állam elleni támadással válaszolt. Folytatódik Irán arab öbölállamok elleni akciója is: Szaúd-Arábia azt jelentette, hogy a Sajbah olaj- és gázmező felé tartó 16 drón semlegesítettek, Dubaj légvédelme pedig szintén lelőtt támadóeszközöket. Délelőtt az iráni politikai vezetés jelezte, hogy befejezik az arab államok támadását, de nagyon úgy fest, hogy a hadsereg és a Forradalmi Gárda ezt máshogy gondolja. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus eseményeivel.
2 °C
