A Molnak adott igazat a washingtoni bíróság abban a perben, amelyet a magyar olajtársaság indított a horvát kormány ellen. Az ítélet nyomán a több mint 100 milliárd forintos kártérítés illeti meg az olajipari vállalatot.
A washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) a Molnak adott igazat a horvát kormánnyal szemben. Erről a Világgazdaság számolt be a zágrábi Vecernij list című újság értesülései alapján.
A magyar olajtársaság 2013-ban indított pert azért, mert a zágrábi vezetés nem teljesítette bizonyos korábbi ígéreteit és ezzel veszélyeztette a Mol horvátországi befektetéseit. Válaszul a horvát kormány azzal vádolta meg a magyar olajipari céget, hogy korrupcióval szerzett tulajdont a helyi INA olajtársaságban. Erre hivatkozva egy zágrábi bíróság hat év börtönt szabott ki Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökre, Hernádi Zsoltot a magyar társaság vezérigazgatóját pedig két év elzárással akarták büntetni. Hernádi többször is fellebbezett, ügye jelenleg a horvát alkotmánybíróság előtt van. Most viszont a washingtoni bíróság elutasította a horvátok korrupciós vádjait is.
A Mol egymilliárd dolláros kártérítést követelt, de a bíróság csak 250-300 milliót tartott jogosnak, ami 100-120 milliárd forintnak megfelelő összeg.
Ez már a második per, amit a Mol megnyert a zágrábi vezetés ellen. Az első Svájcban az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) előtt zajlott. Azt az akkori horvát kormány kezdeményezte válaszul a Mol washingtoni keresetére, de akkor is a magyar cégnek lett igaza.
A Mol 2003-ban szerzett 25 százalékos részesedést a horvát INA olajtársaságban, majd 5 évvel később újabb 22,15 százalékot vásárolt, és kezdeményezte a irányítás átvételét. Jelenleg 49,08 százalék a magyar részesedés a horvát olajcégben.
Nem sokkal a washingtoni döntés kiszivárgása után lemondott a horvát pénzügyminiszter. Azt nem nem lehet tudni, hogy Zdravko Maric lemondása összefüggésben van-e a Mol győzelmével.
Magyar Péter miniszterelnök üzent a Facebookon, visszakérik az eddig már kifizetett 22 milliárd forintot is a Nobel-díjas tudós alapítványától. A Tisza-kormány felülvizsgálja a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (kekva) teljes rendszerét. Ezek az alapítványok összességében több ezer milliárd forintos vagyont kaptak az államtól az előző kormányzat idején.
Peking számára kulcsfontosságú, hogy zavartalanul közlekedhessenek az olajszállító hajók a Hormuzi-szoroson keresztül, ezért Kínának is az az érdeke, hogy minél előbb véget érjen az iráni háború – mondta az InfoRádióban Salát Gergely sinológus.
A befektetők ma is elsősorban az iráni háború friss fejleményeire fókuszálnak, illetve az amerikai-kínai kereskedelmi találkozóra; Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztetett, hogy a Tajvan körüli feszültségek „összecsapásokat, sőt akár konfliktusokat” is kiválthatnak az Egyesült Államok és Kína között. Donald Trump amerikai elnök szeptember 24-re meghívta Hszi elnököt a Fehér Házba, ami arra utal, hogy a tárgyalások túlmutatnak az e heti, kétnapos pekingi csúcstalálkozón. Gazdasági adatok tekintetében ma nemzetközi fronton délután 14:30-kor az amerikai áprilisi ipari termelés zárja a heti tengerentúli konjunktúraképet.
Az ázsiai tőzsdéken esést láthattunk, Európában is borongósan indut a nap. A hazai piacon is bőven vannak izgalmak, hiszen ma hajnalban tette közzé legfrissebb gyorsjelentését az OTP: a bank újra megverte az elemzői profitvárakozásokat, de első ránézésre nem tűnik erősnek a negyedév, hiszen a profit alaposan visszaesett, főként a rekordközeli adóterhek miatt. Eközben pedig a 4iG árfolyama is nagy nyomás alá került.
Az amerikai kötvényhozamok emelkednek, ami nem kedvez a tőzsdéknek, eséssel nyitottak az irányadó amerikai indexek, különösen a techpapírok esnek.
19 °C
.jpg)
.jpg)
