Lengyelországban találkoztak éjszaka, vonattal mentek tovább.
Az ukrán fővárosba utazott Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő - jelentette csütörtökön a La Repubblica című olasz napilap.
A három vezető Lengyelországban szállt különvonatra. Macron, Scholz és Draghi "éjszakai" találkozót tartott a délkelet-lengyelországi Rzeszowban, ahol nemzetközi repülőtér található, mielőtt továbbutaztak Kijevbe - számolt be a ZDF.
A La Repubblica fotót is közölt a vonaton utazó politikusokról.
A francia elnök hivatala is megerősítette, hogy a három vezető együtt szállt fel a Kijevbe tartó különvonatra.
Látogatásuk megszervezése hetekig tartott, mivel a politikusok igyekeztek leküzdeni a háborúra adott válaszukkal kapcsolatos ukrajnai kritikákat.
Kijev bírálta Franciaországot, Németországot és kisebb mértékben Olaszországot is, mert szerinte késlekedtek az országnak nyújtott támogatásokkal. Azzal vádolta őket, hogy lassan szállítanak fegyvereket, és hogy saját jólétüket Ukrajna szabadsága és biztonsága elé helyezik.
Az új politikai vezetéssel nagyon sok eddigi magánember vált közszereplővé. De mit kell elviselniük, és a távozók, illetve családtagjaik közül meddig számít valaki közszereplőnek? Erről beszélt Kende Tamás, az ELTE Jogi Kar Nemzetközi Tanszék docense az InfoRádióban.
A Duna folyamatos apadása miatt emberfeletti munkával próbálják fenntartani a paksi atomerőmű két működő turbinájának vízellátását. A keddi és szerdai nap lesz a legkritikusabb, a szakemberek bárkák süllyesztésével és az RSD zsilipjének megnyitásával védekeznek.
A hétvége során az ukrán fegyveres erők több kifejezetten értékes orosz célpontot - köztük egy Basztyion partvédelmi rakétaüteget és a Progressz-űrközpontot - támadott, Moszkva pedig folytatta az ukrán főváros rakétázását. Mostanra gyakorlatilag mindennapossá váltak az orosz légtérsértések NATO-területeken, Romániában hétvégén ismét le kellett lőni egy orosz drónt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Az elmúlt évek energiaválsága világossá tette: az energiahatékonyság már nem pusztán rezsikérdés, hanem ellátásbiztonsági, egészségvédelmi és fenntarthatósági ügy is.