Kijev bekerítése zajlik, három oldalról már megtörtént, egyedül dél felől szabad az átjárás. Az a jelentős orosz konvoj, illetve a haditechnikai eszközök és ellátmány, amely napok óta az ukrán főváros felé tart, azt a célt szolgálja, hogy körbe tudják zárni Kijevet, és napokig, vagy ha kitartanak az ukránok, akkor hetedik tudják ostromolni – mondta el érdeklődésünkre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
„Mindenképpen nagyon súlyos harcra kell felkészülni. Erre a kijevi lakosság és a kormányzat igyekszik minden formában, mind mentálisan mind anyagi értelemben felkészülni” – hangsúlyozta Csiki Varga Tamás. Szerinte ha a közszolgáltatás ellátása fokozatosan ellehetetlenül, illetve a tüzérségi lövése Kijevnek sokkal intenzívebbé válik,
akkor nagyon komoly vesztességek történhetnek civil oldalon is.
A legnagyobb városok környékében, Harkivban, Mariupolban, Zsitomirban egyre fokozódnak a rakétatámadások, ezek sok esetben civil célpontokat is érnek – emelte ki Csiki Varga Tamás. Keleten, északkeleten, Szumi térségében nagyjából 50 kilométerre tudtak előrenyomulni Kijev térsége felé az oroszok, feltételezhetően valamilyen mértékben át tudták törni az ukrán frontot, és az ukránok visszavonulnak, hátrébb próbálnak újabb állásokat fölvenni.
A szakértő szerint egyértelműen kijelenthető, hogy lassabbak az orosz hadmozdulatok, mint arra előzetesen számítani lehetett. Moszkva 3-4 napos villámháborúra készült, keresztülhaladva az ukrán nagyvárosokon, elérve Kijevet, illetve légideszantos támadással bevéve az ukrán kormány legfontosabb állásait és adott esetben megdöntve a kijevi kormányt. Ez nem történt meg. Valószínűleg az ukrán ellenállásnak a nagyságrendjét, illetve az elszántságát alábecsülték az orosz stratégiai tervezők – fejtette ki.
Csiki Varga Tamás szerint egyre több olyan, egészen zavarba ejtő hír érkezik, hogy
az orosz katonák sok esetben nem voltak tájékoztatva arról, nem voltak tisztában azzal, hogy egyáltalán miről van szó.
Azt gondolták, azt mondták nekik, hogy hadgyakorlaton vannak, nem Ukrajna megtámadása a cél. Ez nyilván a hatékonyságot nagymértékben rontja – vélekedett. Az orosz csapatoknak emellett logisztikai ellátási problémáik is vannak.
Egyre több ország jelenti be, hogy fegyverekkel, lőszerekkel segítik az ukránokat. A stratégiai munkatárs szerint a legoptimistább becslések szerint is 24-48 óra szükséges ahhoz, hogy ezek megérkezzenek az ukrán-lengyel határszakaszra. Kockázatos megoldás, ha ezeket a határon rakják át ukrán szállítórepülőkre, amik aztán megpróbálják a az ukrán infrastruktúrával eljuttatni, és az országban szétosztani a fegyvereket. Szárazföldön közutakon és vasúton lehet továbbszállítani a fegyvereket, de ez mind időigényes, és Ukrajnán belül a mozgatás már nem olyan szabadon történik, az orosz diverzáns alakulatok is próbálják akadályozni mindezt.
Abban egyetértenek a szakértők, hogy most egyfajta nyugvópont van, ami felkészülés a következő nagy erőkifejtésre, nemcsak Kijev esetében, hanem más térségekben is – hangsúlyozta Csiki Varga Tamás.
Egészen széles skálán mozognak a becslések, hogy mekkora erőt mozgósítottak, illetve vetettek már be az oroszok a 190-200 ezres, Ukrajna körül összegyűjtött haderőből, az egyharmadtól a háromnegyedig terjed mindez, de mindenképpen több tízezres nagyságrendről beszélünk. A haditechnikai eszközökből még nagyon komoly tartalékaik vannak, illetve bizonyos mértékben támaszkodhatnak a fehérorosz erő bevetésére is – foglalta össze a helyzetet.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök cáfolta, hogy beavatkoznának a harcokba. Ezzel kapcsolatban az NKE munkatársa azt mondta: mondhatjuk, hogy már hadviselő félként részt vesznek a háborúban, hiszen Fehéroroszország területéről rakétákkal lőtték Ukrajnát már napokkal ezelőtt. Az még vitatott, hogy a fehérorosz erőkből kik milyen formában lépték át a határt, és a nem harcoló erőknek az ukrajnai jelenlétéről szintén napok óta vannak beszámolók.
