Emmanuel Macron francia elnök telefonbeszélgetésük alkalmával arról biztosította, hogy a kijevi vezetés kész végrehajtani a minszki megállapodásokat, és friss elképzeléseken dolgozik a két kelet-ukrajnai szakadár régió területén rendezendő választások kérdésében - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az állami televízióban közvetített nyilatkozatával az orosz államfő Dmitrij Kozaknak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetőjének arra a helyzetértékelésére reagált, miszerint a dolgok jelen állása szerint Kijev sosem fogja megvalósítani a Donyec-medencei helyzet rendezéséről szóló, 2015 februárjában kötött minszki megállapodásokat.

Az orosz biztonsági tanács ülésén az orosz államfő megjegyezte, hogy a tárgyalási folyamat már nyolc éve zajlik, és zsákutcába jutott.

Egy, Ukrajna NATO-tagságára vonatkozó moratórium nem fogja megoldani az Oroszország és a Nyugat közötti feszültséget - jelentette ki Putyin. "Azt gondoljuk, hogy ez nem engedmény számunkra" - fogalmazott.

Oroszország meg akarja akadályozni, hogy szomszédai NATO-tagok legyenek, és erre vonatkozóan írásos garanciákat kért az észak-atlanti szövetségtől és az Egyesült Államok kormányától. A Nyugat elutasította az orosz követeléseket. Moszkva a Kelet-Közép- és Dél-Kelet-Európában állomásozó amerikai erők kivonására szólította fel Washingtont.

Mint azt a tanácskozás végén Putyin közölte, Oroszország még hétfőn döntést hoz a szakadár luhanszki és donyecki "népköztársaságok" elismerésének kérdésében. Hangsúlyozta, hogy

Oroszország a szóban forgó területek függetlenségének elismerését, nem pedig elcsatolását fontolgatja.

A tanácskozás résztvevői egyébként egyöntetűen a függetlenség elismerését szorgalmazták.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben az ukrajnai helyzet nem javul, el kell ismerni a kérdéses területek függetlenségét. Utalt arra, hogy a két "népköztársaság" területén mintegy 800 ezer orosz állampolgár él.

Szergej Sojgu védelmi miniszter arról beszélt, hogy Ukrajna komoly erőket vont össze a Donyec-medencei szakadár régiók mentén, és lehetséges, hogy erővel próbálja visszafoglalni ezeket a területeket. Azt állította, hogy az ukrán kormánycsapatok fokozzák a szakadár "népköztársaságok" tüzérségi támadását.

A tárcavezető rendkívül veszélyesnek nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kijelentését, hogy vissza akarja állítani országának atomhatalmi státuszát. Zelenszkij szombaton a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián közölte, hogy kezdeményezte a budapesti memorandumban részes országok csúcstalálkozóját. Kijelentette, hogy amennyiben erre nem kerül sor, vagy azon nem nyújtanak Ukrajnának biztonsági garanciákat, úgy Kijev semmisnek fogja tekinteni a megállapodást. Az 1994-ben aláírt budapesti memorandumban az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia garantálta Ukrajna határait, cserében azért, hogy Kijev csatlakozik az atomsorompó-szerződéshez.

Sojgu ezenfelül a szakadár területek elismerését sürgette, miután nem sokkal korábban az önhatalmúlag kikiáltott "népköztársaságok" függetlenségük elismerésére és katonai együttműködésre kérték Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette, hogy a Nyugat nem fog változtatni álláspontján, és Oroszországnak nem marad más választása, mint elismerni a "népköztársaságokat". "Remélem ezzel erős jelzést küldhetünk az orosz népnek. Nem nézhetjük ölbe tett kézzel, hogy nyolc éven át gúnyolódnak honfitársainkon, ezért nem látok más utat" - fogalmazott a külügyminiszter.

Lavrov a kelet-ukrajnai fejleményeket nemcsak népirtásnak, hanem az orosz identitás elleni támadásnak is minősítette.

Emlékeztetett Putyin nyilatkozatára, melyben az orosz elnök a Donyec-medencében zajló eseményeket népirtásnak nevezte. "Az, hogy most a nyíltan neonáci, banderista (Sztepan Bandera néhai ukrán nacionalista politikus után) kijevi rezsimet igyekeznek támogatni, szintén a népirtás megnyilvánulása" - hangoztatta a külügyminiszter.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára kiemelte: a kelet-ukrajnai konfliktust az Egyesült Államok idézte elő, ezért Washingtonnal kell tárgyalni. "Ezt a konfliktust nem az ukrán nép teremtette, az ukrán nép ellenzi, megfélemlítik, kényszerítik arra, hogy ezen az úton haladjon. Az Egyesült Államok szervezte ezt... ezért vele kell tárgyalni" - mondta Patrusev.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója pedig arról beszélt: Oroszország adhat még egy utolsó esélyt a Nyugatnak, hogy rövid határidőn belül rábírja a kijevi vezetést a minszki megállapodások végrehajtására.

Az ENSZ BT-hez fordul Kijev

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hivatalos megkeresést küldött az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) tagállamaihoz azzal a kéréssel, hogy folytassanak azonnali konzultációkat az Ukrajna körül kialakult feszültség csökkentése érdekében.

Ezt a kijevi diplomácia vezetője hétfőn közölte a Twitteren. "Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nevében a budapesti memorandum 6. cikke alapján az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagállamaihoz hivatalos megkeresést küldtem, amelyben azonnali konzultációt kértem a feszültség csökkentését célzó sürgős intézkedésekről és gyakorlati lépésekről Ukrajna biztonságának szavatolása érdekében" - fogalmazott a miniszter.

Az Ukrinform hírügynökség szerint az elmúlt öt napon 119 polgári létesítményt ért találat Donyeck és Luhanszk régiók ukrán ellenőrzés alatti településein. A tüzérségi támadások következtében 44 lakóházban, négy oktatási intézményben, továbbá 11 létfontosságú infrastrukturális létesítményben keletkeztek károk. Öt civil sérült meg, hárman agyrázkódást szenvedtek. Hétfő délután az ágyúzások következtében több helyütt megrongálódtak a villanyvezetékek, emiatt 7300 polgári lakos maradt áram nélkül.

Kuleba egy másik Twitter-bejegyzésében cáfolta azokat a - szavai szerint - álhíreket, amelyeket Oroszország terjeszt, igazolandó saját agresszív fellépését Ukrajna ellen. "Ukrajna nem támadta meg Donyecket, sem Luhanszkot, nem "dobott át" sem diverzánsokat, sem páncélosokat az orosz határon, nem lőtte Oroszország területét, sem ellenőrző pontot a határon, nem követett el szabotázst, és a fent felsoroltak közül egyet sem tervez végrehajtani" - szögezte le a miniszter. "Követelem, hogy az Oroszországi Föderáció azonnal állítsa le a hamis hírek gyártását" - hangsúlyozta.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolt arról, hogy az "orosz propagandamédia" olyan információkat terjesztett, miszerint hétfőn, alig néhány órával az orosz biztonsági tanács ülése előtt, egy csoport "ukrán diverzáns" lépett be Oroszország területére, majd két ukrán gyalogsági harcjármű, amelynek fel kellett volna vennie a "diverzánsokat". Az ukrán állami határőrszolgálat ezt újabb álhírnek minősítette.

"Február 18. óta, amikor az önkényesen kikiáltott Donyec-medencei szakadár 'népköztársaságok' vezetői megkezdték az általuk ellenőrzött területeken lakó civilek Oroszországba történő 'kényszerkitelepítését', az orosz média egyre több álhírt terjeszt donyecki és luhanszki robbantásokról, Ukrajna támadási terveiről, illetve orosz területen becsapódott ukrán lövedékekről" - írta az Ukrajinszka Pravda. A hírportál hozzátette, hogy Kijev és nyugati hírszerzési szolgálatok már korában figyelmeztettek arra, hogy Oroszország álhíreket használhat fel ürügyként Ukrajna teljes körű inváziójára.