Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ismét kijelentette, hogy kész atomfegyvereket befogadni országa területére, ha a nyugati országok részéről fenyegetés éri.

A Minszktől délre fekvő Aszipovicsi településen lévő katonai támaszpontra látogatva, ahol a Szövetségi Eltökéltség-2022 kódnevű közös fehérorosz-orosz hadgyakorlat zajlik, Lukasenka újságírók előtt bejelentette, hogy a hadgyakorlat után az orosz lőszer egy része Fehéroroszországban maradhat, és "vagy vásárolnak, vagy ajándékba kapnak" Iszkander típusú rakétákat, de "nem csak azt".

Lukasenka a BelTA fehérorosz állami hírügynökség jelentése szerint közölte, hogy pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyal a hadgyakorlat további szakaszairól. Azt is kijelentette, hogy nincs szükség állandó orosz támaszpontokra fehérorosz területen, mert

vészhelyzet esetén az orosz hadsereg bevonul

a szomszédos országba.

A NATO még nem lát tisztán

A NATO továbbra sem látja jelét az orosz csapatok kivonásának az ukrán határról, vagy azt, hogy Oroszország csökkentené jelenlétét, amely a feszült helyzetben az enyhülés reményét kelthetné – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben.

Jens Stoltenberg a kétnapos védelmi miniszteri tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: vannak arra utaló jelek, hogy Moszkva kész a diplomáciai lépések folytatására, de egyelőre

nem látható jele sem a kivonulásnak, sem a feszültség csökkenésének.

Noha Oroszország nemrégiben az ukrán határ közelében állomásozó csapatainak visszavonását jelentette be, növelte a csapatok számát – jelentette ki.

"Felszólítjuk Oroszországot, hogy tegyen bejelentése szerint és vonja ki erőit Ukrajna határairól. Ez lenne az első fontos lépés a békés politikai megoldás irányába" – fogalmazott.

Kérdésre válaszolva közölte: Oroszországnak mindene megvan ahhoz, hogy rövid időn belül teljes körű inváziót indítson Ukrajna ellen. Oroszország röviddel annak bejelentését követően, vagy akár anélkül is megtámadhatja Ukrajnát. "Ez az, ami miatt a helyzet igazán veszélyes" – mondta.

Emlékeztetett: a NATO javaslatokat tett Oroszországnak az euroatlanti térség biztonságának erősítésére, amelyben az átláthatóság, konfliktusmegelőző konkrét lépések, valamint a fegyverzetellenőrzés szerepelt. Ez idáig azonban nem érkezett válasz Moszkvából - jegyezte meg a NATO-főtitkár, majd közölte: a szövetségesek ennek ellenére folytatják határozott diplomáciai erőfeszítéseiket, hogy politikai megoldást találjanak az orosz katonai összevonás kiváltotta súlyos válságra Ukrajnában és környékén.

Feszültség idején a párbeszéd még fontosabb, ezért a NATO továbbra is nyitott marad a jóhiszemű együttműködésre Oroszországgal

– közölte Stoltenberg, továbbá reményét fejezte ki, hogy meghívását Moszkva elfogadja, és hamarosan ismét összeülhet a NATO-Oroszország Tanács a problémák széles körének kezelésére és a közös hang megtalálására.

A főtitkár megerősítette: a szakminiszterek megegyeztek abban, hogy az orosz fenyegetés miatt, valamennyi NATO-tagország védelmének biztosítására, a NATO további szárazföldi erőket telepít a szövetség keleti, délkeleti régióiba.

Kijelentette: a NATO ajtaja nyitva marad. A NATO-tagsággal kapcsolatos bármely döntést a szövetségesek és a csatlakozni kívánó országok hozzák meg, senki másnak ebbe nincs beleszólása - húzta alá. Az európai és a transzatlanti biztonság szempontjából elengedhetetlen, hogy minden nemzet szabadon dönthessen saját biztonságáról 2 tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a szövetségesek megerősítették határozott támogatásukat Grúzia és Ukrajna önállósága és területi egysége mellett. Ezzel kapcsolatban kijelentette: a NATO nem fogad el semmilyen mértékű visszatérést "a befolyási övezetek korába", ahol – mint fogalmazott – "a nagyhatalmak zaklatnak, megfélemlítenek vagy diktálnak másoknak". Ukrajna nélkül nem születhetnek döntések Ukrajnával kapcsolatban, és nincs döntés Grúziával kapcsolatban Grúzia nélkül – szögezte le Jens Stoltenberg.

Moszkva: de bizony!

Oroszország hamarosan eljuttatja az Egyesült Államokhoz a viszontválaszát Moszkva biztonsági garanciaigényei ügyében, ennek tartalmát pedig nyilvánosságra fogja hozni – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután Moszkvában megbeszélést folytatott olasz hivatali partnerével, Luigi di Maióval.

Lavrov a di Maióval közösen megtartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az amerikai fél még csütörtökön megkapja az orosz választ, de Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva később úgy pontosított, hogy Moszkva még dolgozik a válaszán, és csütörtökön még egészen biztosan nem fogja elküldeni.

Az orosz diplomácia vezetője fontosnak nevezte, hogy a nyilvánosság tisztában legyen a történésekkel és a felek álláspontjával az orosz garanciák ügyében, és hogy ne titokban folyjanak a tárgyalások, ahogy Washington és Brüsszel szeretné, mert ez esetben a közvéleményt félrevezetné "az a hazugság és nyílt propaganda, amely most az információs teret betölti".

Washington korábban nemet mondott a Moszkva által legfontosabbnak tartott három kulcskérdésre: arra, hogy

• a NATO ne folytassa keleti terjeszkedését,
• ne telepítsen csapásmérő eszközöket az Oroszországgal szomszédos területekre, és hogy
• a szövetség katonai konfigurációja térjen vissza az 1997-es állapotokhoz, amikor aláírták a NATO és Oroszország alapmegállapodását, amelyben a biztonság oszthatatlanságának célkitűzése első ízben került megfogalmazásra ebben a formában.

Lavrov ismételten leszögezte, hogy Moszkva szerint minden más problémáról ezekkel összefüggésben kell tárgyalni.

Az ukrajnai konfliktusról szólva kifogásolta, hogy a Nyugat kitér azoknak a politikusoknak a felelősségre vonása alól, "akiket lényegében irányít Ukrajnában", és Moszkvát hibáztatja a feszültség kiéleződéséért. Azzal vádolta az Európai Uniót, hogy miközben saját befolyási övezetek kialakítására törekszik például a Balkánon és Afrikában, eközben a NATO-val karöltve oroszellenes indítékkal avatkozik be az Oroszországgal szomszédos országok belügyeibe.

Di Maio egyebek között sürgette az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások biztonsági és politikai záradékainak végrehajtását, és támogatásáról biztosította egy, az Oroszország és a NATO közötti, vagy egy orosz-amerikai csúcstalálkozó mielőbbi megtartását. Arról is beszámolt, hogy folyamatban van Vlagyimir Putyin orosz elnök és Mario Draghi olasz kormányfő közeljövőbeni moszkvai találkozójának előkészítése.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt hangoztatta, hogy az elmúlt egy évben felerősödtek az ukrán kormányerők "provokációi" a Donyec-medencei demarkációs vonal mentén. A délkelet-ukrajnai szakadár "köztársaságok" csütörtök reggel arról számoltak be, hogy a területükön kilenc települést vettek tűz alá, egyebek között nehézfegyverzetből.

Peszkov nehezményezte, hogy egyetlen nyugati politikus sem kifogásolta az ukrán – a szakadárok szerint 150 ezer fős – csapásmérő erő összevonását a demarkációs vonal mentén.

A helyzetet "nagyon-nagyon veszélyesnek" nevezte,

és azzal vádolta a nyugati országok és szervezetek, köztük a NATO képviselőit, hogy "nyílt információs agressziót folytatnak" Moszkva és a valós ukrajnai helyzet vonatkozásában.

Válaszul az ukrán biztonsági erők részéről elhangzott állításra, miszerint a demarkációs vonal mentén "stabil" állapotok vannak, Peszkov azt hangsúlyozta, hogy a helyzet az orosz-ukrán határon "stabil", ám a Donyec-medencében fokozódik a feszültség. A szóvivő szerint fennáll a háború fellángolásának veszélye az orosz határok közelében.

Peszkov a korábbiakhoz hasonló hamis híresztelésnek nevezte a Politico című amerikai lapnak azt a közlését, miszerint Oroszország február 20. után szándékozik megtámadni Ukrajnát. Kijelentette, hogy a megnövekedett feszültség ellenére sem szerepel a tervek között a Moszkva és Kijev közötti kapcsolatfelvétel, és ismételten azt szorgalmazta, hogy az ukrán kormány a szakadárokkal törekedjen megegyezésre

A szóvivő szerint Moszkva nem szándékozik nyilvános bocsánatkérést követelni azokkal az állításokkal kapcsolatban, amelyek szerint Ukrajna ellen orosz támadás készül, ám felelősségteljes és valós bejelentéseket vár el a politikusoktól. Marija Zaharova külügyi szóvivő szerdán azt mondta, hogy Liz Truss brit külügyminiszternek "bocsánatot kell kérnie" az orosz, az ukrán és a brit néptől, valamint a sajtótól az általa az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló "hazugság" terjesztéséért. Zaharova szerint Truss a Moszkva elleni "dezinformációs kampány arca lett".