Az elmúlt napokban több európai ország a korlátozások közeli enyhítését, netán eltörlését jelentette be: Dánia és Nagy-Britannia mellett Franciaországban, Hollandiában, Írországban és Spanyolországban is hasonló lépesekre készülnek.
A dán és a brit váltás azért váltott ki nagy figyelmet, mert itt
nem csupán a védettségi kártyák használatát, vagy egyes nyilvános helyek korai zárásának kényszerét szüntetik meg, de a maszkviselés kötelezettségét is eltörlik.
Az egyetlen megszorítás azokra vonatkozik, akik pozitív teszt miatt brit földön néhány napos elszigeteltségbe kényszerülnek, míg Dániában ez is csak „erősen ajánlott” az érintetteknek, de nem kötelező.
A dán példát a tudósítások többsége éppen ezért általában úgy jellemzi, mint az első európai intézkedést a korábbi járványhelyzet teljes körű de facto és de jure megszüntetésére.
Sajtójelentések a lépést többnyire összevetik azzal a ténnyel, hogy mindeközben Dániában változatlanul erőteljes ütemben nő az új fertőzöttek száma, szerdán 46 ezer új esetet regisztráltak az 5,6 milliós népességű országban. Ez utóbbi kapcsán azonban Magnus Heunicke dán egészségügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy
a dán népesség magas arányú átoltottsága és az omikron variáns okozta betegségek relatív enyhesége együttesen a könnyítés irányába mutatott.
A dán egészségügyi hatóság adatai szerint, dacára az omikron változat által megfertőzöttek magas számának, a kórházak intenzív ellátásán szerdán csak 44 személyt regisztráltak, és már januárban is csak 74-en voltak. Ráadásul, ugyanezen hivatalos jelentés szerint, az itt kezeltek több mint harmada eredetileg más betegség miatt szorult intenzív ápolásra, amihez a koronavírus-fertőzés súlyosbító körülményként adódott.
Dániában a legalább két oltásban részesült személyek aránya a népesség 82 százalékát teszi ki, közülük több mint 50 százalék már a harmadik emlékeztető szérumot is felvette. A különösen veszélyeztetett helyzetben lévő személyek számára lehetővé tették a negyedik oltást is.
A korábbi járványintézkedések megszüntetése
Nagy-Britanniában nem minden esetben váltott ki egyetértést a közvéleményben.
Hírek szerint egyes középiskolák például továbbra is maszkviselésre akarják kötelezni diákjaikat, úgyhogy most jelentések szerint kialakulóban van egy jogi vita arról, vajon a kormány bejelentése kötelezi-e az iskolákat a maszkviselés megszüntetésére, vagy csak lehetővé teszi ezt.
Az európai összkép amúgy nem feltétlen mindenhol a könnyítések irányába mutat. Németországban szerdán újabb fertőzöttségi rekord dőlt meg: immár 200 ezer új beteget regisztráltak egyetlen nap alatt. Tekintve, hogy – szemben a dán példával – német földön mindez az európai átlagtól elmaradó átoltottság mellett történik, a
Bundestagban egyelőre nem a könnyítés, hanem az oltás kötelezővé tétele váltotta ki a héten is a leghevesebb vitát.
A frontvonalak amúgy nem politikai pártok között húzódtak, hanem szinte minden esetben pártokon átnyúló táborok alakultak a kötelezővé tétel megítélésében.
További jele a német aggodalmaknak, hogy Karl Lauterbach egészségügyi miniszter annak érdekében kezdett lobbizni európai kollégáinál, hogy az EU-szinten utazási szabadságot biztosító Covid-kártyák
érvényességi idejét csökkentsék három hónapra.
Kivár egyelőre a Dániával szomszédos, és azzal hagyományosan szoros együttműködésben élő Svédország is, amelynek kormánya közölte: dacára a koppenhágai intézkedésnek, Stockholm a következő két hétben még fenn kívánja tartani az eddigi korlátozásokat.