Kiss J. László szerint nem kizárható, hogy előre hozott választások legyenek Ausztriában, akár a Sebastian Kurzzal összefüggő vizsgálatok eredménytől függetlenül is, hiszen az ország történetében, már 2017-től számítva is két alkalommal sor került ilyenre. Sőt, egy elnökválasztást is meg kellett ismételni – emlékeztetett a Corvinus tanára –, miután „furcsa mód” a levélben leadott szavazatoknál nem „szuperált a ragasztó”. Vagyis az osztrák politikai kultúrában az előre hozott választás úgymond megszokott. Mindenesetre – az erőviszonyokat tekintve – ezt a válságot, úgy néz ki, hogy Sebastian Kurz túl fogja élni, és a pártnak tulajdonképpen pótolhatatlan veszteséget nem okoz – összegezte a szakértő.
Ismeretes, Sebastian Kurz október 9-én azt mondta, az ellene irányuló korrupciós vizsgálatok nyomán döntött a lemondás mellett. A gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt napok óta vizsgálódott a közvetlen környezetében, és a koalíciós partner Zöld Párt emiatt kihátrált Kurz mögül, az összeomlás szélére sodorva a kormányt. Utódjaként Alexander Schallenberg külügyminisztert javasolta, beiktatására október 11-én került sor.
Kiss J. László az új kancellárt illetően megjegyezte, Alexander Schallenberg egy arisztokrata, azzal együtt, hogy a nemesi címeket Ausztriában 1945-ben eltörölték. Diplomata családból származik, Indiában, Spanyolországban és Franciaországban nevelkedett.
Szigorú, proeurópai ember, aki gyakorlatilag minden tekintetben Kurz megbízását folytatja.
Olyannyira, hogy a beiktatási beszédében is jelezte, hogy az említett vádaknak, gyanúsítgatásoknak nem hisz, és teljes lojalitással van elődje iránt. Vagyis a parlamenti munkát lényegében nem is befolyásolja, hogy nem ő vezeti az Osztrák Néppártot – értett egyet a Corvinus tanára, aki szerint a előbbiben Sebastian Kurznak lesz nagyobb hatása, hiszen ő lett a frakcióvezető. Mindeközben arra is lesz ideje, hogy tisztázza magát – tette hozzá.
Új politikai kultúra Németországban
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorban arról is beszélt, hogy új politikai kultúra alakulhat ki Németországban a várhatóan decemberre megalakuló új kormánnyal. Kiss J. László felidézte, korábban Olaf Scholz is pályázott a pártelnökségére, de az SPD bázisa nem fogadta el, és a párt balra tolódott, ugyanakkor kancellárjelöltnek alkalmasnak találták. Mindez – a Szociáldemokrata Párt néhány évtizedes történetét tekintve –, nem is annyira meglepő, hiszen több kancellár is sokkal jobbra állt a párttól, köztük például Helmut Schmidt, akinek az SPD baloldalával kellett megküzdenie, ahogyan Gerhard Schrödernek is. Tehát nem kizárt, hogy Olaf Scholznak, ha végül kancellár lesz, több kérdésben is vitája, konfliktusa lesz a párt bal oldalával – összegezte Kiss J. László.
Ugyanakkor, miután egy olyan embert neveztek ki kancellárjelöltnek, aki technokrata benyomást kelt, és nem egy ideológus, sikerült nem klasszikus szociáldemokrata szavazókat megszólítaniuk, hiszen Scholz személye nagyon sokat számított abban, hogy győzött, ha csak 1,6 százalékkal.
A Corvinus tanára arra is emlékeztetett, hogy Olaf Scholzot elsőként választották meg kancellárjelöltnek, és miközben a CDU még a saját belső ügyeivel bajlódott, addig a szociáldemokraták hosszú idő után egységessé váltak. De kétségkívül, ha Scholz fogja vezetni a majdani német kormányt, akkor a párt baloldalának igen komoly befolyása lesz a szövetség kormány politikája – tette hozzá. Kiss J. László szerint viszont nem elfelejtendő, hogy Scholz a mélyből hozta vissza a pártot, hiszen az év elején még 14-15 százalékon állt, aminek viszont az volt az ára, hogy
olyan pártrendszer alakult ki, ahol a kispártok középpártokká, a nagypártok, a CDU és az SPD pedig középpártokká váltak.
A szakember végül megjegyezte, az SPD, a Zöldek és a Szabad Demokrata Párt (FDP) láthatóan nagy ambícióval láttak neki a koalíciós tárgyalásoknak, ami során egy új politikai kultúra alakulhat ki – idézte Christian Lindner, az FDP-vezetőjének szavait, azzal is egyetértve, hogy egy új közép is kialakult, amiben a liberális fiatalokat és a baloldali fiatalokat képviselő új koalíció találkozik.
