Infostart.hu
eur:
383.48
usd:
332.7
bux:
123317.19
2026. április 2. csütörtök Áron
A felhasználás időpontjaival megjelölt Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinák üres üvegei a Jósa András Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. március 28-án.
Nyitókép: A felhasználás időpontjaival megjelölt Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinák üres üvegei egy oltóponton 2021. március 28-án. MTI/Balázs Attila

Hat hónapot várnának a Pfizer és a Moderna két oltása között

A brit variáns miatt elengedhetetlennek tartják az oltási kampány további gyorsítását Franciaországban.

A francia orvostudományi akadémia azt javasolja, hogy hat hétről hat hónapra növekedjen a Pfizer/BioNTech és a Moderna koronavírus elleni vakcinák két dózisának beadása közti időtartam az 55 évnél fiatalabbak esetében annak érdekében, hogy minél többen megkaphassák az első oltást.

"Ezzel fel lehetne gyorsítani a tömeges oltási kampányt, és sokkal gyorsabban el lehetne érni a közösségi immunitást ugyanannyi adaggal, kielégítő egyéni védelmet biztosítva"

- olvasható a testület közleményében.

Az orvostudományi akadémia véleménye azonban nem meghatározó, a kormánydöntések előtt az egészségügyi főhatóság (HAS) ajánlása számít.

Az mRNS típusú vakcinák, a Pfizer/BioNTech és a Moderna két dózisa közötti időt azok számára, akik április 14. után kapják meg az első adagot, a korábbi 28 napról szerdán növelte 42 napra a kormány annak érdekében, hogy "gyorsabban menjen az oltási kampány a védettség csökkenése nélkül".

A francia orvostudományi akadémia viszont ennél tovább menne, és hat hónap különbséget javasol az mRNS típusú vakcinák két dózisa között az 55 évnél fiatalabbak esetében. Ez a korosztály egyébként még nem jogosult az oltásra, csak abban az esetben kaphatja meg egy 55 évnél fiatalabb francia a koronavírus elleni oltást, ha krónikus beteg, vagy prioritást élvező foglalkozási körben dolgozik (az oktatásban, az egészségügyben vagy a szociális szférában, illetve tűzoltó).

Az akadémia azt is javasolja, hogy a fertőzésen már átesetteket csak hat hónappal később oltsák be.

A tudományos testület arra is felhívta a figyelmet, hogy az ajánlásait olyan brit és amerikai tanulmányokra alapozta, amelyek kimutatták, hogy az mRNS típusú vakcinák egyetlen dózisa is gyorsan nagyon magas szintű védettséget biztosít az oltás után 15-20 nappal.

Az ajánlás arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus fertőzőbb brit variánsa jelenleg a legelterjedtebb Franciaországban, amely miatt elengedhetetlen az oltási kampány további gyorsítása.

A franciák 18 százaléka kapta meg eddig az első vakcinadózist, s 6,3 százalékuk mindkét adagot.

Címlapról ajánljuk
Deák András: bár komoly csapás érte az orosz olajexportot, Moszkva költségvetése az idei évre megvan

Deák András: bár komoly csapás érte az orosz olajexportot, Moszkva költségvetése az idei évre megvan

Két balti-tengeri kikötő és egy, a közelükben lévő hatalmas olajfinomító elleni tömeges ukrán dróncsapások okoztak jelentős veszteségeket Moszkvának, „kilőve” az orosz olajexport egy részét. A csapások jelentőségéről kérdezte az InfoRádió Deák Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársát, aki szerint az oroszoknak „az ölébe hullott” az iráni háború miatti olajár-emelkedés, így erre az évre várhatóan már nem lesz gondjuk.

„Brüsszel kéri a védett benzinár eltörlését, a kormány nemet mond” – Kormányinfó a kampányhajrában

„A közvélemény-kutató szakma halott” – mondta egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Jelentős érdeklődés övezte a Szabó Bence- és a Gundalf-ügyet, a védett ár körüli problémát, illetve más kampánytémákat is, 10 nappal a választások előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.02. csütörtök, 18:00
Makláry Ákos
görögkatolikus pap, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke
Trump elhozná Iránban a földi poklot, repülőgép-hordozóra támadt a Forradalmi Gárda – Percről percre híreink a Közel-Keletről csütörtökön

Trump elhozná Iránban a földi poklot, repülőgép-hordozóra támadt a Forradalmi Gárda – Percről percre híreink a Közel-Keletről csütörtökön

Keleti parti idő szerint este 9-re hirdetett nyilvános beszédet Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. A legtöbb várakozás azzal számolt, hogy a politikus be fogja jelenteni az Iránnal vívott háború lezárását. Más, pesszimista hangok azt sem tartották kizártnak, hogy a nyugati nagyhatalom távozik a NATO-ból. A valóság végül mindenkit meglepett, ugyanis Trump a háború folytatását és kemény csapásokat ígért a következő időszakra, bár hozzátette, hogy már „nagyon közel van” a konfliktus lezárása. Közben az iráni Forradalmi Gárda április 1-én támadást indított drónokkal több hullámban az Ománi-öbölben állomásozó USS Abraham Lincoln amerikai repülőgép-hordozó ellen. Nem tudni, hogy milyen eredménnyel zárult az akció, de a műholdképek szerint a hadihajó az Indiai-óceán felé mozdult. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×