Február közepén megnyitottak a pályák Szlovéniában és Lengyelországban is. Franciaországban február végéig biztosan nem lehet síelni, az olaszok pedig hétfőre tervezték a nyitást, de az egészségügyi miniszter az utolsó napon úgy döntött, hogy nem engedi, március 5-re tolták a nyitást. Svájcban síelni és a hütték teraszán fogyasztani is lehet, igaz, térben és a magyar átlagsíelőknek árkategóriát tekintve is messze van.
A szomszédos országokkal kapcsolatban Wesselényi Andrea elmondta, hogy Szlovákiában nem lehet síelni, Ausztriában december 24. óta működnek a síliftek, de mivel a turisztikai célú utazás nem megengedett, a szálláshelyek nincsenek nyitva, jószerivel csak helyi lakosok tudnak élni a lehetőséggel. Romániában jók a hóviszonyok, a Hargitán új pályák is megnyitottak, folyamatosan lehet síelni, de az utazási korlátozásokat érdemes figyelembe venni: a Romániából visszatérőkre kötelező tíznapos karantén vár, amit két PCR-teszttel ki lehet váltani (ráadásul hétfőtől Románia újra szigorított, negatív PCR-teszttel is csak azok léphetnek be Magyarországról, akik 72 órán belül elhagyják az országot). Ukrajnában lehet síelni.
Magyarországon jelenleg a hóágyúzható pályák mennek, mondta Wesselényi Andrea. Mátraszentistvánon, Eplényben, Visegrádon, Kékestetőn, Bánkúton és Sátoraljaújhelyen működnek a sípályák. A Galyatetőn természetes hó is nagy mennyiségben van. A Kékes pályájának alsóbb részén szánkózni is lehet.
A szakértő arról számolt be, hogy népszerűek a hazai síterepek, sokan keresik fel őket, olykor hosszú sorokról is hallani.
Érdemes korán, nyitásra odaérni a pályákhoz, így az első órák pörgősebben tudnak telni, nap közben már sokan vannak.
A szakértő felhívta arra is a figyelmet, hogy hüttézni itthon nem lehet, tehát azzal számolni kell, hogy melegedési lehetőség nincs, így a gyerekek tűrőképessége és lelkesedése határt szabhat a síelésnek. Az a tapasztalatuk, hogy kisebb gyerekek többnyire három óra körüli időtartamot bírnak.