Van, aki a nemzeti egységre hivatkozott, mások őszintén beismerték, hogy jelen kívánnak lenni a döntéshozásnál, amikor olasz mértékkel is példátlan, 206 milliárd euró európai uniós támogatás és könnyített feltételű hosszú lejáratú hitel elköltése esedékessé válik a közeljövőben.

Az elfogadási képlethez az utolsó tételt az Öt Csillag mozgalom csütörtök este tette hozzá, midőn bejelentette, hogy a stratégiai jelentőségű kérdések eldöntésében szokásos internetes pártszavazáson a voksok 59 százaléka a Draghi-kormány támogatására jutott.

Ezzel a Matteo Salvini vezette Liga, a Silvio Berlusconi nevével fémjelzett Hajrá Olaszország, a legnagyobb középbaloldali erőnek számító Demokratikus Párt mellé immár az Öt Csillag is beállt, amivel szakértők szerint

Mario Draghi példátlan arányú parlamenti támogatásra számíthat

a leendő beiktatási szavazáson.

Egy február 8-i közvélemény-kutatás szerint jelenleg a Ligát a megkérdezettek 24 százaléka, a Demokratikus Pártot 20 százalék, a Hajrá Olaszországot 17 százalék, az Öt Csillagot 15 százalék támogatja. Az Olaszország Fivérei, amelyik kizárta a Draghi-kormánnyal az együttműködést, 16 százalékon áll a felmérések szerint.

Sajtójelentések megjegyzik, hogy az elfogadás ugyanakkor szinte egyik párt esetében sem volt egyöntetű, miként jó páran előzetes feltételeket is megfogalmaztak. Az egyik legnagyobb kompromisszumot éppen az Öt Csillagnak kellett kötnie, amely ilyen formán – különösen, ha Draghi, miként annak híre jár, valóban pártpolitikusokat is bevon majd kormányába – közös kabinetbe kerülhet Berlsuconi pártembereivel, holott az egész Öt Csillag-mozgalom megszületése a Berlusconi-féle politikai elit intézményes tagadásához köthető.

Alessandro Di Battista, az Öt Csillag egyik ismert tagja, korábbi parlamenti képviselő, már be is jelentette kilépését a pártból, és sokan arra számítanak, hogy a lépésnek lesznek még követői. Másfelől viszont a mozgalomalapító Beppe Grillo és a korábbi elnök, Luigi de Maio, aki a korábbi kormányban külügyminiszter is volt, már támogatást helyezett kilátásba. Igaz, feltételül szabták, hogy a majdani Draghi-kormány hozzon létre „ökológiai szuperminisztériumot” a szükséges zöld átállás menedzselésére.

A legfontosabb fejleménynek egyöntetűen mindenki Matteo Salvini csatlakozását tekinti,

lévén a korábban élesen euróellenes és jelentős mértékben euroszkeptikus Liga-vezető ezzel az általa korábban személy szerint is keményen támadott volt EKB-elnök támogatása mellett döntött. (Salvini volt, hogy „Olaszország lemészárlásában való cinkosságot” is felrótt Draghinak.)

A közvélemény-kutatásokat vezető Liga vezetője úgy nyilatkozott az olasz Rádio24-nek, hogy ő egy „igen pragmatikus” személyiség, és pillanatnyilag azt tartja a legfontosabbnak, hogy ott legyen a szobában, amikor a majdani pénzköltésről döntenek.

Elemzők arra is visszatérően emlékeztetnek, hogy a Draghi-kormányban eltöltött rövid időszak arra is jól jöhet Salvininak, hogy a korábbi szélsőséges alapállás miatt elvesztett – inkább középre húzó – szavazók közül is visszaszerezzen sokakat, mire jövőre sor kerül a következő választásra. Nem mellesleg, szinte bizonyosan ebbe az irányba tolta őt a Liga bázisának számító gazdag északi olasz nagytőke is – teszik hozzá elemzések.