A legfőbb közjogi méltóságok részvételével tartott berlini emlékülésen a Bundestag elnöke rámutatott, hogy 2021 kiemelkedően fontos év a németországi zsidóság történetében, mert az írásos emlékek alapján legalább 1700 éve, 321 óta élnek zsidók a mai Németország területén.

Wolfgang Schäuble országa szégyenének nevezte, hogy a bevándorlás évtizedei után a németországi zsidók ismét a távozás gondolatával foglalkoznak az ellenük irányuló gyűlölet erősödése miatt.

A Bundestagban 25. alkalommal tartottak emlékülést a náci diktatúra áldozatainak tiszteletére. Az 1996 óta kialakult hagyományoknak megfelelően az emlékülésen egy túlélő, szemtanú is beszédet mondott. Ezúttal az 1932-ben Münchenben született Charlotte Knobloch, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) volt elnöke, aki a többi között elmondta: köztiszteletben álló ügyvéd édesapját az első világháborúban szerzett kitüntetése sem mentette meg a zsidó mivolta miatti megaláztatástól, foglalkozási tilalomtól, vagyonelkobzástól, meghurcolástól, mégis a Németország iránti szeretetet nevelte belé, ezért soha nem is hagyta el a hazáját.

Ausztriában "tartozunk a meggyilkolt zsidóknak azzal, hogy megőrizzük az emléküket. Hatmillió okunk van az emlékezésre" - mondta a parlamentben tartott és az ORF2 közszolgálati televízióban sugárzott pódiumbeszélgetésen Wolfgang Sobotka, az osztrák törvényhozás alsóházának elnöke, akinek a nagyapja köztudottan maga is náci volt.

"A zsidó élet, kultúra és történelem része az osztrák identitásnak. A vallási élet mellett a zsidó emberek mindig is jelentősen hozzájárultak a kultúrához, a tudományhoz és a társadalom minden területén letették a névjegyüket. Láthatóbbá, látványosabbá kellene tennünk a zsidó életet, hogy megszüntessük a velük kapcsolatos +érintkezési félelmeket+" - vélekedett Sobotka.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a lengyel identitás fontos részét képezi az auschwitzi áldozatok emlékezete. Amikor (a korábban három része feldarabolt) Lengyelország 1918-ban 123 év után visszanyerte függetlenségét, "senki sem sejtette, hogy területén a német nácik a világtörténelem legszörnyűbb halálgépezetét", az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort hozzák majd létre - áll Morawieckinek a Twitteren közzétett bejegyzésében.

Aki túlélték a holokauszt borzalmait, ránk, európaiakra hagyták a demokrácia és intézményei védelmét, emlékeik közös felelősséget rónak ránk

- jelentette ki az Európai Parlament elnöke szerdán, az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 76-ik évfordulóján, a testület által szervezett virtuális rendezvényen.

David Sassoli hangsúlyozta: az Európai Unió a nyitottság, a nemzetek közötti együttműködés és a sorsközösség jegyében jött létre. Nagyszerű elképzelésből, nemes eszményből született, egy olyan hatalmas tragédiából merítve erőt, mint amelyet a nácik uralma és a második világháború okozott. "Kötelességünk tehát emlékezni, hogy a nácizmus borzalmai ne ismétlődjenek meg" - húzta alá.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a brüsszeli központú Európai Zsidó Szövetség (EJA) megemlékezésén mondott beszédében kijelentette: a tragédia egyedülálló az emberiség történelmének legsötétebb fejezetében. "Az antiszemitizmusnak nincs helye a társadalmainkban. Soha nem fogjuk eltűrni, hogy a zsidóknak félni kelljen az Európai Unióban. Zsidók nélküli Európa nem lenne Európa" - fogalmazott.

Ferenc pápa szerint fontos, hogy mindig emlékezzünk a holokausztra, mert ezek a dolgok bármikor újra megtörténhetnek. "Az emlékezés az emberiesség jele, az emlékezés a civilizáltság jele" - mondta a katolikus egyházfő.

"Az emlékezés azt jelenti, hogy odafigyelünk, mert tisztában vagyunk vele, hogy ezek a dolgok újra előfordulhatnak" - folytatta a pápa.

"Minden egy adott nép megmentéséről szóló ideológiával kezdődött, és egy másik nép megsemmisítésével és az emberiesség felszámolásával végződött. Figyeljük csak, hogyan kezdődött ez az út, amely halálba, népirtásba és brutalitásba torkollt"

- hangsúlyozta.

A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából a II. világháború alatt zajlott, irányított népirtás áldozatainak emlékére az Európai Parlamentben szervezett rendezvényen a roma közösségek is lerótták tiszteletüket - közölteJáróka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő.

Idén először a roma áldozatok leszármazottai is felszólaltak, ami fordulópontot jelent a roma holokauszt, a porrajmos során életüket vesztett roma áldozatok emlékére nézve - írta üzenetében. "Kézen kell fognunk a romákat, nem szabad őket magukra hagynunk" - hangsúlyozta.

A magyarországi eseményekről itt közöltünk összefoglalót.