Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Az amerikai törvényhozás, a kongresszus washingtoni épülete, a Capitolium naplementekor, 2020. november 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Lezárták a washingtoni Capitoliumot

Biztonsági fenyegetésre hivatkozva, mert füst szállt fel az épület közeléből. Időközben zajlott Joe Biden beiktatásának próbája.

Két nappal az elnökké választott demokrata Joe Biden beiktatása előtt helyi idő szerint hétfő reggel biztonsági fenyegetés miatt lezárták a washingtoni szövetségi törvényhozás, a Capitolium épületét - írta a Reuters, hozzátéve, hogy a bent lévőket arra kérték, maradjanak biztonságos helyen, távol az ablakoktól.

Szemtanúk arról számoltak be, hogy az épület közelében füst gomolyog, riasztották a tűzoltókat riasztották. A helyi tűzoltóság időközben megerősítette, hogy egy hajléktalantáborban keletkezett tűz, amit eloltottak, személyi sérülés nem történt.

A Capitoliumnál erős készenlét van, napok óta a nemzeti gárda őrzi a területet, számos támadási tervről értesültek a védelmi erők. Egyes információk szerint a beiktatásra vezényelt erők között is lehetnek támadók, emiatt szóba került mind a 25 ezer nemzeti gárdista ellenőrzése.

A titkosszolgálat később közölte, hogy nem leselkedik veszély az emberekre, a Capitolium rendőrsége pedig hangsúlyozta, hogy óvatosságból zárták le ideiglenesen az épületet.

Időzközben zajlott Joe Biden beiktatásának próbája, amelynek résztvevőit bemenekítették az épületbe, A Reutersnek nyilatkozó szemtanúk szerint a Capitolium rotundájába és más fedett területekre terelték őket.

Joe Biden szerdán teszi le elnöki esküjét.

Január 6-án a Capitoliumot a távozó elnök, Donald Trump híveinek egy része megrohanta, behatoltak az épületbe és bejutottak a képviselői irodákba, illetve az ülésterembe is.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×