eur:
392.75
usd:
366.12
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök beszél a parlament alsóházának római üléstermében 2020. december 9-én. Ezen a napon szavaz az olasz parlament az EU-s támogatások felhasználásáról, valamint a Matteo Salvini, az olasz ellenzéki Liga párt elnöke által kezdeményezett migrációs-biztonsági törvénycsomag módosításáról.
Nyitókép: MTI/ANSA/EPA/Riccardo Antimiani

Vészesen szűkül az olasz miniszterelnök mozgástere

Matteo Renzi, az Élő Olaszország párt vezetője szerdán bejelentette, hogy pártjának miniszterei kilépnek Giuseppe Conte kormányából, amely így elveszíti szenátusi többségét. Conte két út között választhat: vagy benyújtja lemondását és újabb kormányalakítási mandátumot kér az államfőtől, vagy a gazdasági helyreállítási program parlamenti szavazásán kér bizalmat – mondta az InfoRádiónak Molnár Anna Olaszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Molnár Anna emlékeztetett arra, az olasz miniszterelnök által előkészített újjáépítési tervek körüli viták a múlt év végére vezethetők vissza, egészen pontosan arra, hogy miként osszák el majd azt a körülbelül 209 milliárd eurót, amit Olaszország az európai alapból kaphat, ami egyébként a teljes 750 milliárdos keret 28 százalékát jelenti.

Matteo Renzi szerint Olaszországnak az európai stabilitási eszközforrásokkal is élnie kellene, amiről viszont nem tudott korábban megegyezni a miniszterelnökkel, azt is felróva Conte számára, hogy csak néhány miniszterét vonta be a munkába, tehát nem elég széleskörűen látott hozzá a tervezésnek. Mindezt ultimátum követte, aminek végül

Conte nagyrészt eleget is tett, jelentősen növelve a forrásokat a Renzi által javasolt, így az az egészségügy, az oktatás, a kultúra és turizmus területén.

Ugyan Renziék végül a keddi napon – a tartózkodásukkal – hozzájárultak ahhoz, hogy a kormány elfogadja a tevet, másnap mégis úgy döntöttek, hogy kilépnek a koalícióból, aminek köszönhetően

a Conte-kormány elveszíti a szenátusi többségét

– idézte fel az Olaszország-szakértő az InfoRádiónak. Jelenleg ugyanis körülbelül 8-15 képviselő mínuszba kerültek. Mint ismert, a kormány képviseletének zömét a Demokrata Párt és az Öt Csillag Mozgalom adta a parlamentben, amit a szélsőbaloldali Szabadok és Egyenlőek párt és az Élő Olaszország képviselői egészítettek ki, de részint számíthattak az Öt Csillagot korábban elhagyó képviselők szavazataira is.

Molnár Anna egyetértett azzal, hogy Matteo Renzi, bár nem tette egyértelművé, de vélhetően miniszterelnök-cserét szeretne. Vagyis az olasz kormány előtt két lehetőség áll:

vagy lemond Giuseppe Conte, és megpróbál új kormányt alakítani a parlamenti többséget keresve, vagy pedig kér egy bizalmi szavazást a szenátusban az újjáépítési tervével kapcsolatban.

Tehát a következő napok kérdése lesz, hogy vajon tud-e mozgósítani például a Hajrá Olaszország! soraiban.

Mindenesetre az olasz társadalom nagy része, több mint 70 százalék azonban úgy látja, Renzi személyes politikai csatározást folytat, ami a miniszterelnök támogatottságát erősítheti, miközben a pártok támogatottsága az utóbbi időben jelentősen átalakult ahhoz képest, ami a korábbi választásokon volt. Előre hozott választásra akkor kerülhet sor, ha első lépésben sikertelen lesz a bizalmi szavazás, majd azt követően egy esetleges szakértői kormányalakítás – tette hozzá Molnár Anna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×