Infostart.hu
eur:
377.71
usd:
317.11
bux:
130416.39
2026. február 10. kedd Elvira
A 2020. augusztus 28-án közreadott képen Abe Sindzó japán miniszterelnök megbeszélést tart Donald Trump amerikai elnökkel (a képen nem látható) New Yorkban 2019. szeptember 25-én. Sajtóértesülések szerint a japán kormányfő egészségi okok miatt lemond pozíciójáról.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Meglepetést okozott a japán kormányfő döntése

Romló egészségi állapotára hivatkozva bejelentette lemondását Abe Sindzó japán miniszterelnök.

Az NHK japán állami televízióban élőben közvetített beszédében Abe elmondta: nem akart zűrzavart okozni azzal, hogy váratlanul mond le, de fekélyes vastagbélgyulladása kiújult, és további romlással fenyeget. A 65 éves miniszterelnök aláhúzta: nem akarja, hogy egészségi állapota kihasson politikai döntéseire. Abe az elmúlt napokban sokat tartózkodott kórházban.

"Fájdalmas érzés, hogy távoznom kell, mielőtt elértem volna céljaimat"

- hangsúlyozta a kormányfő.

Hozzátette: nem nyilatkozik lehetséges utódjelöltjeiről, de a következő miniszterelnök egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy folytassa a koronavírus elleni küzdelmet. Abe emellett reményét fejezte ki, hogy utódja befejezi munkáját, és felülvizsgálja az ország túl pacifistának tartott alkotmányát. Abe Sindzó szerint a második világháborút követően az Egyesült Államok által Japánra oktrojált alkotmány nem illik egy független országhoz.

A leköszönő miniszterelnök jelezte: folytatja politikai karrierjét, és indulni akar a következő választáson.

Abe mandátuma 2021 szeptemberében járt volna le. Most megerősítette, hogy addig marad a kormány élén, amíg pártja élére új vezetőt nem választanak. Japánban a kormányzó párt elnöke adja a miniszterelnököt, de személyét a parlamentnek is el kell fogadnia. A lehetséges jelöltek között van Isiba Sigeru volt védelmi miniszter, Kisida Fumio egykori külügyminiszter, Kono Taro védelmi miniszter, Szuga Josihide kormányszóvivő és Nisimura Jaszutosi, a gazdasági fellendülésért felelős miniszter, aki egyben a koronavírus-járvány elleni küzdelemért is felel.

A kormányfő lemondása meglepetést okozott mind pártján belül, mind a pénzpiacokon.

Abe volt Japán legfiatalabban hatalomra került és leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. Ő volt az első japán kormányfő, aki a második világháború után született. A Liberális Demokrata Párt politikusa 2006 és 2007 között vezette először az országot, majd 2012-ben újra őt választották miniszterelnöknek.

Kormányzásának mérlege vegyes: abenomics névre keresztelt gazdaságpolitikája visszaadta a reményt, hogy évtizedek deflációja és stagnálása után a fellendülés időszaka következhet Japánban. Emellett Abe megnyitotta országát a turizmus előtt, ami sok pénzt jelentett Japánnak. Azonban a miniszterelnököt sokan bírálták azért, mert egyenlőtlenül osztotta el az elmúlt évek gazdasági nyereségeit. A virágzásnak tavaly a koronavírus, az adóemelés és az amerikai-kínai kereskedelmi háború véget vetett, és a szigetország recesszióba süllyedt. Emellett Abe hivatali idejét mutyizás és botrányok tarkították, és sokan a tokiói kormánynak a járványra adott válaszait is bírálták.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×