Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 29. szombat Beatrix, Erna
A 2020. augusztus 28-án közreadott képen Abe Sindzó japán miniszterelnök megbeszélést tart Donald Trump amerikai elnökkel (a képen nem látható) New Yorkban 2019. szeptember 25-én. Sajtóértesülések szerint a japán kormányfő egészségi okok miatt lemond pozíciójáról.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Meglepetést okozott a japán kormányfő döntése

Romló egészségi állapotára hivatkozva bejelentette lemondását Abe Sindzó japán miniszterelnök.

Az NHK japán állami televízióban élőben közvetített beszédében Abe elmondta: nem akart zűrzavart okozni azzal, hogy váratlanul mond le, de fekélyes vastagbélgyulladása kiújult, és további romlással fenyeget. A 65 éves miniszterelnök aláhúzta: nem akarja, hogy egészségi állapota kihasson politikai döntéseire. Abe az elmúlt napokban sokat tartózkodott kórházban.

"Fájdalmas érzés, hogy távoznom kell, mielőtt elértem volna céljaimat"

- hangsúlyozta a kormányfő.

Hozzátette: nem nyilatkozik lehetséges utódjelöltjeiről, de a következő miniszterelnök egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy folytassa a koronavírus elleni küzdelmet. Abe emellett reményét fejezte ki, hogy utódja befejezi munkáját, és felülvizsgálja az ország túl pacifistának tartott alkotmányát. Abe Sindzó szerint a második világháborút követően az Egyesült Államok által Japánra oktrojált alkotmány nem illik egy független országhoz.

A leköszönő miniszterelnök jelezte: folytatja politikai karrierjét, és indulni akar a következő választáson.

Abe mandátuma 2021 szeptemberében járt volna le. Most megerősítette, hogy addig marad a kormány élén, amíg pártja élére új vezetőt nem választanak. Japánban a kormányzó párt elnöke adja a miniszterelnököt, de személyét a parlamentnek is el kell fogadnia. A lehetséges jelöltek között van Isiba Sigeru volt védelmi miniszter, Kisida Fumio egykori külügyminiszter, Kono Taro védelmi miniszter, Szuga Josihide kormányszóvivő és Nisimura Jaszutosi, a gazdasági fellendülésért felelős miniszter, aki egyben a koronavírus-járvány elleni küzdelemért is felel.

A kormányfő lemondása meglepetést okozott mind pártján belül, mind a pénzpiacokon.

Abe volt Japán legfiatalabban hatalomra került és leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. Ő volt az első japán kormányfő, aki a második világháború után született. A Liberális Demokrata Párt politikusa 2006 és 2007 között vezette először az országot, majd 2012-ben újra őt választották miniszterelnöknek.

Kormányzásának mérlege vegyes: abenomics névre keresztelt gazdaságpolitikája visszaadta a reményt, hogy évtizedek deflációja és stagnálása után a fellendülés időszaka következhet Japánban. Emellett Abe megnyitotta országát a turizmus előtt, ami sok pénzt jelentett Japánnak. Azonban a miniszterelnököt sokan bírálták azért, mert egyenlőtlenül osztotta el az elmúlt évek gazdasági nyereségeit. A virágzásnak tavaly a koronavírus, az adóemelés és az amerikai-kínai kereskedelmi háború véget vetett, és a szigetország recesszióba süllyedt. Emellett Abe hivatali idejét mutyizás és botrányok tarkították, és sokan a tokiói kormánynak a járványra adott válaszait is bírálták.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: Mohács után 500 évvel még mindig itt vagyunk, a történelmünk a talpra állások története

Magyar Péter: Mohács után 500 évvel még mindig itt vagyunk, a történelmünk a talpra állások története

Magyarország elvesztett egy sorsdöntő csatát, de nem tűnt el: ma is itt vagyunk, magyarul beszélünk, és újra talpra állunk – mondta Magyar Péter miniszterelnök szombaton, a mohácsi csata 500. évfordulóján tartott megemlékezésen. Két napig tartanak az ünnepi rendezvények és családi programok.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Tisza-kormány: indulhat az elszámoltatás, a választók is ítéletet mondtak Unger Anna megválasztásáról

Tisza-kormány: indulhat az elszámoltatás, a választók is ítéletet mondtak Unger Anna megválasztásáról

Az Országgyűlés pénteken megválasztotta Unger Anna Rózát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére, a döntés azonban komoly politikai és szakmai vitát váltott ki. A kormány azt is bejelentette, hogy Tasnády Katalin főügyészségi ügyész lehet az új korrupcióellenes hivatal nyomozati elnökhelyettese. Az új hivatal feladata a közpénzek eltulajdonításának feltárása és a vádemelés kezdeményezése lesz, miközben Unger Anna szerint akár 20–60 ezer milliárd forintnyi közpénz kerülhetett magánkézbe az elmúlt évtizedekben. Magyar Péter miniszterelnök őszre átfogó jogszabály-módosításokat és igazságügyi reformot ígért az elszámoltatási ügyek felgyorsítása érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. augusztus 29. 11:48
×
×