eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Gálik Zoltán: hiába fűztek nagy reményeket a britek a német elnökséghez

A versenyjogi- és munkajogi szabályok miatt nehezen halad a tárgyalás a britek kilépéséről az Európai Unióból – vélekedett a brexitfolyamatról Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Az Egyesült Királyság, valamint az Európai Unió nagyon intenzív tárgyalássorozatot tudhat maga mögött, azonban egy nappal a vége előtt lényegében fölálltak a felek az asztaltól, miután nem tudtak megállapodni megint csak a legalapvetőbb kérdésekben sem – fogalmazott az InfoRádiónak Gálik Zoltán.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint két fontos üzenete is volt a tárgyalássorozatnak: egyfelől a britek nemcsak a kereskedelmi tárgyalásoknak az alapelveiben nem tudtak továbbra sem egyetérteni az Európai Unióval – többek között azokat a versenyjogi- és munkaügyi szabályok elutasítva, amiket az EU a közös piac elérésének feltételeként szabna –, hanem

a szolgáltatási piac elérésének az alapelveiről sem kívánnak a felek megegyezni.

Szavai szerint, „kiszaladtunk az időből, hiszen július 1-ig kellett volna valamiféle keretet teremteniük ezen a területen”.A másik nagyon fontos dolog, úgy néz ki, hogy kül- és belbiztonságpolitikai megállapodás hiányában fog véget érni a következő napok tárgyalásai, hiszen a britek jelezték, formális megállapodásba nem akarnak ezen a területen sem belemenni – tette hozzá a szakember.

Gálik Zoltán arra is kitért, ha a mostani átmeneti időszak kevésnek bizonyulna, lenne lehetőség a hosszabbításra, december 31-e után akár két évvel is, de ennek lehetőségét a britek már az év elején elvetették, és törvényt is alkottak erről. Így viszont fel kell készülni arra, hogy 2021. január 1-jével megtörténik az úgynevezett kemény brexit, azaz az Egyesült Királyság hosszú távú megállapodás nélkül lép ki az unióból – vámokat, különböző kereskedelmi gátlókat generálva az EU és a szigetország között.

Más területen is fogy az idő

Mint ismert, Brüsszelben a csütörtöki napon egyeztetett a most indult német soros elnökség programjáról Angela Merkel kancellár és Ursula von der Leyen bizottsági elnök. A két vezető ezt követően úgy nyilatkozott, hogy kevés az Európai Unió újjáépítésére fordítható idő. A Corvinus docense ezzel kapcsolatban kifejtette: a brexit kapcsán a britek nagy reményeket fűztek korábban a német elnökséghez, hogy majd nagy áttörő eredményre fognak törekedni, de az kitűnik Németország programjából, hogy a koronavírus-válság, illetve annak kezelése lényegében teljesen kiszorította a brexit kérdését a prioritások sorából.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×