Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Igor Matovic, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevű párt elnöke, mielőtt voksol egy nagyszombati szavazóhelyiségben 2020. február 29-én, a szlovák parlamenti választások napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Nem lesz magyar képviselet a szlovák parlamentben

Teljes összefogást sürgetnek a szlovákiai magyar erők azok után, hogy egyik párt sem jutott be a törvényhozás a szombati választáson. Kiderült az is, hogy a magyar lakta területeken alacsony volt a részvétel.

Nem jutott be magyar képviselet a pozsonyi parlamentbe. A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös magyar lista a voksok 3,91 százalékát szerezte meg. Az MKÖ eredménye és a rájuk leadott voksok száma is magasabb, mint amennyit a választási párt legerősebb tagja, a Magyar Közösség Pártja (MKP) négy éve kapott, de ez a bejutásra - részben a viszonylag magas választási részvétel miatt - nem bizonyult elégnek.

A Bugár Béla vezette szlovák-magyar vegyes párt, a Most-Híd sem jutott be a pozsonyi törvényhozásba. Ők a voksok 2,05 százalékát kapták, ami kevesebb, mint egyharmada négy évvel korábbi eredményüknek.

Kijózanító eredmény született, a mostani összefogás nem volt elégséges, teljes egységet kell teremteni

- jelentette ki Menyhárt József, a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös felvidéki magyar lista legerősebb szereplőjének, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke.

"Az eredmény mindenképpen kijózanító, megmutatkozott, hogy jó út volt egységben gondolkozni, de a teljes egységre fog kelleni törekedni" - jelentette ki Menyhárt. Hozzátette: a munka folytatódni fog, de egyértelmű, hogy a mostani összefogás nem elégséges, keresni kell a kapcsolatot a Most-Híd párttal is, mert mindenkire szükség van. Rámutatott: a felvidéki magyarságnak most sem ideje, sem energiája nincs arra, hogy a teljes egység megteremtése helyett kísérletezésekbe fogjon.

Az MTI-nek a politikus kiemelte: annak ellenére, hogy nem jutottak be a parlamentbe, annak örülni lehet, hogy az MKÖ keretében több voksot sikerült szerezniük, mint négy éve és annak is, hogy az MKP jelöltjei jól szerepeltek a listán. Menyhárt rámutatott: hamarosan összehívják a párt vezető szerveit és tisztújító kongresszust is tartanak.

Bugár Béla, a választáson gyengén szereplő Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt elnöke, aki az eredményekre reagálva lemondott posztjáról, már a választás éjszakáján telefonon megkereste az MKP-t. Egy Bugár távozása kapcsán feltett kérdésre Menyhárt azt mondta: ha a Most-Híd is komolyan gondolja az együttműködést, Bugár távozása ellenére lesz ember aki ezt folytatni fogja.

Bugár Béla nem jelölte meg utódját a párt élén, azt mondta: erről majd a párt szervezetei döntenek. Ugyanakkor Ravasz Ábel - a párt egyik fiatal politikusa, egyik alelnöke és jelenlegi kampányfőnöke - jelezte, megvan az ambíciója arra, hogy a párt elnöke legyen. Hozzátette: nem ő az egyedüli aspiráns.

Bárdos Gyula, a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) listavezetője azt mondta: az eredmény nem siker, kudarc, s egyértelműen megmutatkozott, hogy országos megmérettetésen egy magyar listának kellene indulnia. Leszögezte: az etnikai politizálásnak folytatódnia kell, ugyanakkor nyitni kell, le kell ülni az asztalhoz mindenkivel, teret kell adni azoknak is, akik valamilyen oknál fogva eddig nem voltak ott. Kérdésre elmondta: háttérbe kell vonulniuk azoknak, akik gátolták a teljes összefogást.

Az országos választási részvételi arány 65,83%-os, ami 2002 óta a legmagasabb. A Parameter.sk arról ír, hogy

a magyarok lakta járásokban alacsonyabb a szavazókedv az országosnál,

és ez most sem volt másként. A Szenci az egyedüli járás, ahol meghaladta a részvételi arány az országosat, míg Galántán (65,50%) lényegében elérte. Dunaszerdahelyen (62,11%), Vágsellyén (62,19%), Érsekújvárban (61,62%), Léván (61,79%) és Kassa-vidéken (60,95%) is meghaladta a 60%-ot, Komáromban viszont rendkívül alacsony volt, még az 54%-ot sem érte el. A legalacsonyabb viszont a Tőketerebesiben volt: 52,24%, ami országosan is a legkevesebb.

A pozsonyi parlamentbe hat párt jutott be.

  • Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevű jobboldali ellenzéki párt a leadott szavazatok csaknem 25 százalékával végzett az első helyen. 53 parlamenti helye lesz.
  • A leköszönő kormány legerősebb pártja, a Robert Fico vezette, Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) 18,3 százalékkal - eddigi legrosszabb választási eredményével - a második helyen végzett. A törvényhozásba 38-an jutnak be.
  • A harmadik helyet a Boris Kollár vállalkozó vezette, jobbközép irányultságú párt, a Család Vagyunk (Sme rodina) szerezte meg, a párt a voksok 8,3 százalékát kapta, többet mint négy éve. 17 politikus ülhet be a parlamentbe.
  • A negyedik helyre az önmagát nemzeti, keresztény és szociális értékek mentén meghatározó radikális párt, a Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotleba - Ludová strana Nase Slovensko) futott be a szavazatok 8,0 százalékával. 17 képviselői helyet ért a szereplés.
  • Az ötödik helyet az eddigi legerősebb ellenzéki csoportosulás, Richard Sulík klasszikus liberális pártja, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) szerezte meg 6,1 százalékos támogatottsággal. A pártnak 13 mandátum jutott.
  • A felmérésekben jósoltnál jóval gyengébb eredménnyel, 5,7 százalékkal a hatodik helyen jutott be a 150 fős pozsonyi törvényhozásba az előző államfő, Andrej Kiska centrista liberális pártja, az Emberekért (Za ludí). A parlamentbe 12 politikus ülhet be.

„Jó miniszterelnök akarok lenni. Azt akarom, hogy azok a választók, akik nem ránk szavaztak, szintén azt mondhassák, hogy ez egy jó kormány lesz. Erre vágyom, ez az, ami hajt előre" – mondta az OLaNO vezetője, Igor Matovic. A koalícióról Kotleba pártjával és a Smerrel nem fog egyeztetni.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×